Fekete Vince (balra) és Lövétei Lázár László (jobbra) költők betekintést nyújtottak, milyen „Király Laci bácsival” (középen) együtt dolgozni
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Írók, költők, irodalom iránt rajongók és érdeklődők népes tábora gyűlt össze szombaton a kolozsvári Bulgakov Kávéházban, hogy bensőséges, már-már családias hangulatban ünnepelje meg Király László Kossuth-díjas író, költő nyolcvanadik születésnapját. Az ünnepi eseményen bemutatták A legkönnyebb igazat mondani című beszélgetéskötetet, illetve az előtte tisztelgő legfrissebb Helikon-lapszámot is.
2023. november 19., 17:312023. november 19., 17:31
2023. november 19., 18:552023. november 19., 18:55
A Sóváradon született Király László az erdélyi magyar irodalom megkerülhetetlen szereplője, az Utunk, illetve később a Helikon folyóirat szerkesztője, szellemi műhelyek kulcsfigurája. Ahogy a születésnapi „ünnepség” házigazdája, Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is utalt rá, olyan ember, akitől szinte mindenki, aki ma ír, irodalommal foglalkozik Erdélyben, valahogy, valahol tanult valamit.
A kormányfő üzenetében nem csak felköszöntötte Király Lászlót, hanem köszönetet is mondott neki, hogy
A főkonzul elmondta, hálásnak kell lennünk Király Lászlónak, mert a kommunizmus bukása utáni években is felemelte szavát a magyarságot ért igazságtalanságokkal szemben, és mert műveiben ma is emlékeztet a helytállás és a hazához való hűség mindig időszerű parancsára.
Szentmártoni János József Attila-díjas költő, író, a Magyar Írószövetség volt elnöke szintén levélben köszöntötte Király Lászlót, Minden című versének sorait idézve utalva rá, hogy költészetének, munkásságának „volt értelme”.
Fekete Vincze és Lövétei Lázár László József Attila-díjas költők (előbbi idén, utóbbi 2018-ban kapta meg a Balassi Bálint-emlékkardot) a közös szerkesztőségi munka, élet tapasztalatait felidézve igyekeztek egy kis betekintést adni a közönség soraiban ülőknek abba, milyen „Király Laci bácsival” együtt dolgozni, beszélgetni. Lövétei Lázár László elmondta, számára az Amikor pipacsok voltatok című kötete versei jelentették az első „találkozást” Király Lászlóval – a verseket a székelyudvarhelyi Népszínház keretében Bartha Levente monodrámaként adta elő –, majd csak évek múlva hozta el az élet a személyes találkozást.
Elmondták, hogy „Király Laci bácsi” sosem fecsegett fölöslegesen, szeretett hallgatni. Ehhez igazodva a kötetbemutatón sem faggatták sokat, inkább felkérték néhány versének felolvasására.
Lövétei mesélt a frissen kiadott kötet megszületéséről is, arról, hogy az egészről a koronavírus-járvány és Király László fia, a szintén költő Király Zoltán „tehet”, hiszen benne fogalmazódott meg először, hogy apja diktafonra mondott verseit oda kéne adnia Gergely Zsuzsa rádiós újságírónak, a Kolozsvári Rádió munkatársának, hogy – egy interjúval kiegészítve azokat – kezdjen velük valamit.
Az est második felében Karácsonyi Zsolt főszerkesztő vezényletével bemutatták a Helikon legfrissebb, Király László előtt tisztelgő számát, melyben memorialisztikai szövegek, versek, prózai művek egyaránt helyet kaptak. A lapszám szerzőit arra kérték, hogy írjanak verset Király László Kékfarkasok című művének valamely motívumára, prózát pedig az 1980. November 26. című vers valamely motívumára, sorára reflektálva.
A lapszámbemutató elején Király László felidézte, anno hogyan állt össze, miként lett kész az Utunk, majd a Helikon egy-egy lapszáma. Elmesélte, hogy a pénteki lapzárta után mindig volt egy hétfői lapzárta, amit például Bodor Ádám író előszeretettel használt ki, de ő is élt párszor a lehetőséggel. Története nem az írók, költők trehányságáról szólt, hanem a bizalomról, ami abban a műhelyben kialakult, arról, hogy az akkori főszerkesztő, Szilágyi István bízott bennük, de ők is tudták, hogy bízik bennük, továbbá hogy felelősséggel járt a nyomtatás előtti utolsó előtti pillanatokban leadni a munkákat. Azt is elmesélte, miként lett ő „világirodalom-elvtárs”, hogy a szerkesztőségben sokáig csak ő beszélt idegen nyelven, így a világirodalmi rovat szerkesztője lett, és műfordítással is foglalkozott.
„Utolsó mohikánja annak a fajta ráérős, beszélgetős Utunk–Helikon-műhelynek, ahol hosszú délelőttökön keresztül történeteket mesélve szerkesztettek lapot, váltottak világot, cseréltek eszmét, neveltek utánpótlást” – írja Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, szerkesztő.
Király László Kossuth- és József Attila-díjas kolozsvári költő, író, műfordító és Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító részesült a Méhes György Életműdíjban.
A nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként kapott Kossuth-díjat Király László erdélyi költő, író, műfordító.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!