Fotó: Tamás Csilla
Hagyományokhoz híven idén is megszervezték a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretén belül a Műfordítók kerekasztalát. Szombaton a Kolozsvár Társaság székhelyén Fleisz Katalin bemutatta Benő Eszter Kunert-kötetét, Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár a Romániai Magyar Műfordítói Lexikonjának munkálataiba avatott be, az esemény záróakkordjaként pedig Gelu Păteanu szerkesztő, író és kivételes műfordító munkájának állítottak emléket személyes visszaemlékezések révén.
2021. június 05., 21:552021. június 05., 21:55
2021. június 07., 10:322021. június 07., 10:32
A kerekasztalt Benő Eszter Ellenfényben című Günter Kunert-fordításkötetének bemutatójával kezdték.
A fordító Fleisz Katalinnal történő beszélgetéséből kiderült, hogy Günter Kuner, akit a hazai olvasó leginkább Németország Kányádi Sándoraként képzelheti el, 90 éves életpályáját tragédiák folyamatos jelenléte övezte. Zsidó anya és „árja” apa gyermeke. Csak ennek köszönhetően nem került szüleivel lágerbe. A kommunizmus idején a kritikus gondolkodása miatt nem felelt meg a pártideológiának, kizárták a pártból. Szabadfoglalkozású író lett, egész életében, minden nap írt. „Egy nap se múljon el vonás nélkül” – hangzik az író mottója.
Benő Eszter elsőként versein keresztül találkozott vele, ezt egy kapcsolatfelvétel követte, aztán fordítani kezdte a verseit, a levelezés pedig nem állt meg egészen az író, költő haláláig. A versei után a prózáját is elkezdte fordítani. A megjelent kötet címoldalán maga az író grafikái láthatók. A bizarr ábrázolásmód a prózáiban és grafikáin is egyaránt megjelent. Gyakran felbukkant az író alakja saját grafikáiban.
Műveire hatással volt a folyamatos halálfélelem, veszélyeztetettség, fenyegetettség. Számtalanszor leírja, hogy „az írás megment a haláltól”. Élettörténetét tekintve is, terápia számára az írás, ez segít neki túlélni mindent.
„A versben minden szó óhatatlanul a helyén van, mivel kevés szóból épül a vers. Mindegyiknek nagy a súlya, és talán ez a kihívása a versfordításnak. Ugyanakkor a sikerélmény hamar bekövetkezik, mert egy ültömbe le tudom fordítani és máris kész. Ha van ihlet, azt mondanám, hogy kifolyik a tollból” – fejti ki Benő Eszter a műfordítással kapcsolatos tapasztalatait.
A fordító szerint kihívást jelentett, hogy Kunert gyakran nagyon hosszú mondatokkal operált, ebbe tömöríti a meglepetést, a váratlan elemet. És úgy fordítani ezt le, hogy meg is őrizze a mondatainak ezt a hullámzását, és szerkezetét, miközben ő is megpróbálja utolsó helyen megőrizni ezt a meghökkentő elemet. Ez a nyelv természetéből adódó probléma. A prózában is vannak kötöttségek, megvan a sajátos ritmusa a rövid mondatoknak a dinamikája, tehát nem az elbeszélés szövegéhez kell hűnek lenni, hanem az elbeszélés szelleméhez.
mintha munkájuk valami automatikus mechanikus tevékenység lenne, mintha pusztán másolók lennének, pedig tudjuk, hogy a műfordítás teljes mértékben kreatív tevékenység és művészi munka” – kezdte a Romániai Magyar Műfordítói Lexikon ötletének bemutatóját Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár.
Hozzátette, hogy kis méretű betűvel tüntetik fel a nevüket a könyvek belső oldalán, pedig igazából egyenrangúak a szerzővel, és valamikor a 18. század végén, és a 19. század elején úgy tartották, hogy a műfordító társszerző.
Amiatt, hogy a műfordítók hatalmas tevékenysége ne kerüljön háttérbe, jött az ötlete a lexikonnak.
Elmondása szerint hatalmas mennyiségű munkáról van szó, ugyanis az ELTE-n mesteri program keretén belül, 20 hallgató fél éven át intenzíven dolgozott és az A betűs műfordítók adatainak az összegyűjtését nem tudták befejezni.
Megfeneklett, de már annyi adat gyűlt össze, nem akartál, hogy kárba menjen és akkor megszületett az ötlete a Romániai Magyar Műfordítói Lexikonjának. De kezdetben nem vették számításba a két világháború közötti időszakot, azonban ez nem tűnt teljesnek, így kiterjesztették. Ha nem teszik, kimaradt volna Dsida Jenő, Benedek Elek vagy akár Ady Endre is.
Ezek feldolgozása igazi csoportmunkát jelent. Hallgatók, könyvtárosok, egyéb kollégák is beszálltak.
A vállalkozás mértékét az a tény is érzékelteti, hogy a romániai magyar irodalomban szinte mindenki fordított. Nem tudnak olyan költőről, aki ne fordított volna.
Azért szükséges ennek a lexikonnal a létrehozása, mert olyan adatok szerepelnek benne, amelyek sehol máshol nem találhatóak meg és további kutatómunkákat is segíthet, akár más tudományterületeken belül.
Gelu Păteanu pikareszk jelensége volt a 60-as 70-es évek Bukarestjének. Nagy Sándor róla írt dolgozatát Tamás Csilla olvasta fel. Ebből kiderült, hogy fordított többek között Eötvös Józseftől, Karinthy Frigyestől, Veres Zoltántól, Bálint Tibortól, Németh Lászlótól, Kanyó Zoltántól is.
1978-ban a Szekuritáté mondvacsinált indokkal, drogkereskedés vádjával meghurcolta, feleségét börtönbe is zárták. Az UNESCO segítségével sikerült tisztára mosnia magát. Mivel a Szekuritáté folyamatosan megakadályozza verseinek kiadatását, lassan kezdett kiszorulni a román irodalmi életből. Dolgozott Bukarestben, Kolozsváron majd Székelyföldön. Az 1980-as évektől javarészt csak magyarul írt. Tíz évig élt Székelyföldön, majd a rendszerváltás után rengeteg fenyegetést kapott, többek között rálőttek az autójára is, így telepedett át Magyarországra – derült ki az eseményen, melyen Cseke Péter irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár személyes visszaemlékezésével zárult a kerekasztal.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!