Taroltak a háborús témájú filmek

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Magyar és román alkotást is díjaztak az 59. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon Ken Loach brit rendező The Wind That Shakes the Barley (A szél megcsapta Barleyt) című filmjének ítélte oda a zsűri a vasárnap véget ért 59. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. Az idei filmszemlén egy-egy magyar, illetve román alkotást is elismeréssel jutalmaztak: a román Corneliu Porumboiu A fost sau n-a fost? (Volt vagy nem volt?) című, A rendezők két hete nevű szekcióban vetített filmjéért vehette át a legjobb első filmnek járó Aranykamera díját, a magyarországi Kocsis Ágnes pedig A vírus című rövidfilmjével a főiskolás vizsgafilmeket felvonultató Cinéfondation elnevezésű szekcióban megosztott harmadik díjat nyert.

Gazda Árpád

2006. május 30., 00:002006. május 30., 00:00

A brit Ken Loach vitte haza a vasárnap véget ért 59. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Aranypálmáját, az idei díjazottak között pedig magyar és román alkotás is szerepelt. A The Wind That Shakes the Barley (A szél megcsapta Barleyt) című fődíjas film a múlt századelő ír függetlenségi háborújának idején játszódik. A rendező korábban többször is hangsúlyozta a film politikai aktualitását: szerinte az írekkel szemben elkövetett szörnyűségek után a brit hadsereg jelenleg Irakot szállja meg jogtalanul. A film érdekessége, hogy a rendező – korábbi alkotásaihoz hasonlóan – amatőr szereplőkkel forgatta.
A Wong Karwai kínai rendező vezette – neves külföldi rendezőkből és színészekből álló – zsűri a fesztivál nagydíját szintén háborús témájú filmnek ítélte oda: a francia Bruno Dumont Flandres (Flandria) című filmjének vidéken élő fiatal hőse szerelmét otthon hagyja, és egy távoli országba indul háborúba. A mexikói Alejandro González Inárritu Bábel című amerikai filmjével megkapta a legjobb rendezőnek járó elismerést. A film két főszereplője – Cate Blanchett és Brad Pitt – egy „igazi” amerikai párt alakít. A Bábel a kapcsolatteremtés képtelenségének bibliai mítoszát dolgozza fel négy nyelven, négy párhuzamos, időrendben egymást követő történetben – amelyek három kontinensen játszódnak. A legjobb forgatókönyv díját Pedro Almodóvar érdemelte ki a Volver (Visszatérés) című film történetéért. A spanyol rendező gyermekkorának női alakjait megidéző tragikomikus alkotás valamennyi női szereplője – Penélope Cruz, Carmen Maura, Lola Duenas, Blanca Portillo, Yohana Cobo és Chus Lampreave – közösen vehette át a legjobb női alakítás díját. A legjobb férfialakítás díját az algériai származású francia Rachid Bouchareb Indigenes (Bennszülöttek) című filmjének férfi főszereplői kapták. Az alkotás a második világháborúban a franciák oldalán a nácizmus ellen harcoló 130 ezer észak-afrikai katona történetét dolgozza fel, az öt főszereplő közül négyen észak-afrikai származású francia sztárok, akik először játszanak gyökereikről szóló közös alkotásban: Jamel Debbouze, Samy Nacéri, Roschdy Zem és Sami Bouajila.
A legjobb első filmnek járó Aranykamerát a román Corneliu Porumboiu A fost sau n-a fost? (Volt vagy nem volt?) című, Bukarestben játszódó alkotása nyerte el. Az 1989-es forradalom valóságát megkérdőjelező filmet A rendezők két hete nevű szekcióban vetítették. A rövidfilmek kategóriájában a zsűri a norvég Bobbie Peers Sniffer című alkotásának ítélte az Aranypálmát. Kocsis Ágnes A vírus című rövidfilmje a főiskolás vizsgafilmeket felvonultató Cinéfondation elnevezésű szekcióban megosztott harmadik díjat nyert. A filmbemutatók mellett a világ legnagyobb filmvására működött az idei franciaországi filmfesztiválon, amelyen elsősorban a kelet-európai filmipar megerősödése kapott hangsúlyt. A tengerparti fesztiválpalotában 47. alkalommal megrendezett filmvásárra 91 országból több mint tízezren érkeztek, közel négyezer cég képviseltette magát, ennek 41 százaléka produceri iroda, 23 százaléka pedig forgalmazó. A május 17–28. között zajlott fesztivált a francia Tony Gatlif filmjének vetítése zárta. Az Erdélyben forgatott, számos erdélyi magyar zenész közreműködésével létrejött alkotást – akárcsak Porumboiu filmjét – a június 2-án Kolozsváron kezdődő Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon is vetítik. Hírösszefoglaló
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról