2007. március 06., 00:002007. március 06., 00:00
Az igazgatóa Krónikának elmondta, a régiókEurópájában – amelyben idéntől Romániais helyet kapott – több lehetőség nyílik majd aMagyarországon kívüli területekmegismertetésére is.
A PárizsiMagyar Intézet egyike Magyarország 19 külföldikulturális intézetének, a jelenlegi székházata nyolcvanas évek elején vásárolta meg amagyar állam – a helyi hagyomány egyébként1927-re teszi az első ilyen jellegű intézménylétrejöttét. Az elmúlt évtizedekbensokféle kihívásnak kellett megfelelnie a magyarkultúrát népszerűsítő intézetnek,mára ezek a kihívások megsokasodtak. „Afranciák el vannak kényeztetve, nemcsak azért,mert régi kultúrnemzetről van szó, hanem azértis, mert sok bevándorló él itt, akik más-máskultúrát hoztak magukkal, honosítottak megPárizsban” – fogalmazott az intézet vezetője.Hozzátette: nincs a világnak egyetlen olyan szegletesem, amelyet a világvárosban ne képviselnelegalább egy galéria, színtársulat,zenekar vagy étterem.
„Elképesztőméretű a párizsi »kultúrpiac«, úgykell versenyeznünk, hogy valamiképpen kitűnjünkebből a tömegből” – magyarázta Ecsedi-Derdák,aki hozzáfűzte, hogy erre már sikerült megoldásttalálni: a jelentősebb rendezvényeket „kivitték”a székházból, továbbá nagyobbhangsúlyt fektettek a sajtóval való kapcsolatra,a népszerűsítésre. Az 1956-os megemlékezéstpéldául egy templomban tartották, Varnus Xavérorgonaművész és az Acapella dzsesszegyütteskoncertjére több mint ezren voltak kíváncsiak.
Az erdélyikultúra megismertetéséért a PárizsiMagyar Intézetben rendszeres táncházatindítottak, ahol a magyarokon kívül franciafiatalokat is szívesen fogadnak. A programbankézműves-foglalkozások, vásárokszerepelnek, továbbá szerveznek népművészettelkapcsolatos könyvbemutatókat, kiállításokatis. „Nagy munka áll még előttünk, hiszen az ittélők számára a Kárpát-medence abenne élő nemzetekkel távoli és homályosdolgot jelent. Ez akár fájhat is nekünk, de nemmondhatunk le arról, hogy a maguk teljességébenmutassuk be a régióinkat, az igazi értékeinket”– fogalmazott az igazgató.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.