Az előadást október 5-én mutatják be
Fotó: Facebook/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az Ősvigasztalás bemutatásával tiszteleg a 125 éve született Tamási Áron előtt a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a bemutatót meghirdető csütörtök délutáni sajtótájékoztatón Tompa Gábor, a színház igazgatója.
2022. szeptember 29., 18:322022. szeptember 29., 18:32
Amint Tompa Gábor elmondta: Tamási Áron éppen a kolozsvári színház Janovics Jenő által meghirdetett drámapályázatára írta 1924-ben Amerikában az első drámáját, az Ősvigasztalást. A név nélkül beküldött művel dicséretben részesült a pályázaton. A díjazott művek azóta feledésbe merültek, az Ősvigasztalást pedig 52 évvel később mutatták be először.
Tompa Gábor szerint Tamási Amerikában láthatta az akkor még csak vendégként ott rendező Max Reinhardt misztériumjátékait, és ezekből is ihletet nyert az Ősvigasztalás megírásakor.
Az előadást rendező Béres László elmondta: a testvére végakaratát teljesítő és ezért testvérgyilkossággal vádolt Csorja Ádám történetével Tamási tulajdonképpen mitológiát teremt. Ebben a kereszténység előtti elemek keverednek a keresztény elemekkel. Hozzátette: az előadást olyan rituális térbe helyezték, amely nem kötődik a székelységhez, a világon bárhol lehetne.
A keresztény és a kereszténység előtti ősi elemeket a forgószínpad közepére helyezett kereszt jeleníti meg, mely elfordulván életfának látszik, és az alvilág és felvilág között teremt összeköttetést.
Bokor Attila koreográfus elmondta: az volt a kihívás számára, hogy a rituális mozgásokat ötvözze a kortárs és a népi táncművészettel.
Hozzátette: csíkszeredai születésűként a bőre alatt hordja a székelységét, mégis messziről érkezett meg Tamásihoz, és rendkívül nehéz rácsodálkozni erre a világra, érvényt szerezni neki – vélte.
Az Ősvigasztalás bemutatóját október 5-én tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
szóljon hozzá!