Fotó: John Gold 13
Használt és talált tárgyak újragondolásából létrehozott képzőművészeti kiállítás nyílt a napokban Kolozsváron, a John Gold 13 Galériában. Botos Attila sepsiszentgyörgyi művész az Old Mood/Wood című tárlat kapcsán az alkotás folyamatáról, a rendhagyó formáról és az inspirációs forrásairól mesélt a Krónikának.
2022. július 28., 19:572022. július 28., 19:57
Talált és használt tárgyakból hoz létre új esztétikai minőségeket Botos Attila sepsiszentgyörgyi művész, a legkülönbözőbb anyagokat és tárgyakat használva fel képzőművészeti alkotásaihoz. Az Old Mood/Wood című tárlat – amelynek megnyitóját szombaton, július 23-án tartották a kolozsvári John Gold 13 Galériában – valamennyi darabján a fa elem köszön vissza, a legváltozatosabb felhasználásban.
Alkalmazott iparművészként Botos Attilának az évtizedek során alkalma volt megismerkedni a kortárs formanyelvekkel, amelyek az „újrakeretezési” technikában is felfedezhetők. Az iparművészet mellett formatervezőként, grafikusként, illetve nyomdászként is tevékenykedik, amely szakmák mind-mind hozzájárultak az egyéni stílus kialakulásához.
Botos Attila (balra) a kiállításmegnyitón
Fotó: John Gold 13
Mint lapunknak mesélte,
„A nagyszüleimnél mindig összegyűjtöttem a nekem tetsző, régi, értéktelen kacatokat, amelyeket aztán féltve őrizgettem. Manapság már tudatosan gyűjtöm a régi anyagokat, mert tudom, hogy általában születik belőlük valami érdekes, értékes” – emlékezett vissza a kezdetekre.
Az Old Mood/Wood című tárlat november végéig megtekinthető Kolozsváron
Fotó: John Gold 13
Az alkotó úgy véli, munkáit nem lehet egy meghatározott stílus kereteibe helyezni, hiszen az anyagok és formák tekintetében állandó kísérletezésre törekszik, az új esztétikai minőségek létrehozása és a sajátos színhasználat mégis egyfajta védjegyének számít már, amely megkülönböztethetővé teszi más művészektől.
„Ha valami jellemző a munkáimra, az talán a színhasználat, ugyanis elég egyoldalú a palettám. A formák és az anyagok viszont mindig megadják a változatosságot, szeretek velük kísérletezni” – magyarázta lapunknak.
Fotó: John Gold 13
A kísérletező, kíváncsi alkotó szellemiségnek megfelelően Botos Attila bármiből tud inspirálódni, amivel a környezetében találkozik.
„Szeretem a régi, beszáradt festékeket feléleszteni, téglaport törni vagy homokot keverni a festékekbe, az anyagok korát, patináját pedig igyekszem megtartani” – vázolta a művész.
Botos Attila és Kalamár Gáspár Gábor
Fotó: John Gold 13
Mostani kiállításának, az Old Mood/Wood című tárlatnak a központi eleme a régi fa, amely valamennyi tablón megtalálható. Az alkotó elmondta, hogy szerette volna, ha a jelenlegi kiállításanyagban csak azok a munkák szerepelnek, amelyeken a fa mint esztétikai elem jelenik meg.
Szeretném a gyermekeimet is bevezetni ebbe a szép, rejtelmes világba, ahol a szemét nem mindig szemét, és ahol mindenből lehet érdekeset, újat alkotni” – mutatott rá az alkotáshoz fűződő viszonyára a művész. A kolozsvári John Gold 13 Galériában található tárlata november végéig látogatható.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!