Fotó: Boda L. Gergely
Róth Miksa tervei, alkotásainak reprodukciói láthatók augusztus végéig a marosvásárhelyi Kultúrpalota második emeleti galériájában a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet, illetve a Maros Megyei Múzeum által szervezett kiállításon.
2016. május 24., 19:192016. május 24., 19:19
A gazdag, színes kiállítás Róth Miksa (1865–1944) munkásságát mutatja be, a tárlatlátogató azonban nem csupán a látvánnyal gazdagodik, hanem megtekinthet egy kétszer 50 perces filmet is, amely a neves üvegfestő életművét, a számos városban látható alkotásait mutatja be, szakszerű magyarázattal kiegészítve.
A marosvásárhelyieknek külön élményt jelenthet megtekinteni a város jellegzetes szecessziós épületeit díszítő festett üvegablakok rajzait, a véglegesített terveket, vázlatokat, amelyek még érthetőbbé és emberközelibbé teszik a Kultúrpalotát, annak sajátos ablakait vagy a Bernády építtette városházát, amelyeken olyan részleteket is felfedezhet a látogató, amelyekre eddig nem figyelt. Marosvásárhely a világ egyik leggazdagabb városa az üvegfestészet szempontjából, és szorosan kötődik Róth Miksa nevéhez, hiszen valamennyi festett üvegnek ő volt a kivitelezője. A legszebbek a Kultúrpalotában és a városházán láthatók, de Róth Miksa műhelyében készültek az egykori Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola (mai Petru Maior Egyetem) és az egykori Csiszár-villa (ma Közegészségügyi Igazgatóság) épületét díszítő festett üvegablakok is.
Róth Miksa a 19. és a 20. század fordulóján megújuló üvegablak- és mozaikművészet legismertebb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. A mesterséget apja, Roth Zsigmond műhelyében kezdte tanulni, de Angliában, Franciaországban, Németországban is tanulmányozta a középkori üvegfestményeket. Az 1885-ben alapított saját műhelye a kiegyezés (1867) utáni nagy építkezéseknek köszönhetően számos megrendelést kapott. Gazdasági és közigazgatási funkciót betöltő épületek, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, magánházak és bérpaloták üvegdíszei készültek műhelyében.
Az 1890-es évek végétől az Osztrák–Magyar Monarchiában elsőként és egyéni módon alkalmazta az amerikai Louis Comfort Tiffany által felfedezett új üvegfajtát, és meghonosította a mozaikkészítést is az országban. Kiemelkedő munkái közé tartozik többek közt az Országház, a királyi palota Szent Jobb-kápolnája, a budapesti zeneakadémia, az egykori Gresham biztosító székháza, a lipótmezei kápolna vagy a marosvásárhelyi Kultúrpalota festett ablakai és díszei. A kor legjelentősebb építészeivel és festőivel dolgozott együtt. Külföldi megrendeléseket is teljesített: műhelyében készült például a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete (1910). A sikerekben, elismerésekben gazdag életpálya a második világháború kitörésével tragikus fordulatot vett: az 1939-es zsidótörvény megjelenése után bezárta műhelyét. 1944-ben otthonában halt meg.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!