Balázs Imre József immár 22 éve szerkesztője a Korunk folyóiratnak
Fotó: litera.hu
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténésznek, szerkesztőnek ítélték oda a magyarországi Osvát Ernő-díjat, amellyel az irodalmi, művészeti folyóiratok szerkesztőinek munkáját ismerik el. A díjazott a Krónikának úgy fogalmazott, az elismerés egy olyan munkát állít előtérbe, ami korábban kevesebb figyelmet kapott.
2021. szeptember 07., 17:312021. szeptember 07., 17:31
Több szempontból is különleges számomra az Osvát Ernő-díj – nyilatkozta a Krónikának Balázs Imre József kolozsvári szerkesztő, irodalomtörténész, aki a napokban részesült az elismerésben.
Balázs Imre József – aki 22 éve a Kolozsváron megjelenő Korunk folyóirat szerkesztője – megkeresésünkre úgy nyilatkozott, a díj egy olyan munkát állít előtérbe, ami korábban kevesebb figyelmet kapott – 2018-as létrehozása óta viszont már két dinamikus és rangos lap, a Műút és a Litera kiváló szerkesztői részesültek az elismerésben.
– fogalmazott a díjazott. Mint mondta, a szerkesztői munka eddigi életének épp a felét teszi ki, hiszen 1999-ben, bő huszonkét éve lett a Korunk szerkesztője. „Ezért is ajánlottam a díjat annak átvétele után két olyan Korunk-szerkesztő emlékének, akiktől a legtöbbet tanulhattam: Kántor Lajosról és Horváth Andorról van szó. A szerkesztői munka szerkesztőség nélkül elképzelhetetlen – így ez a díj, azt hiszem, a mindenkori kollégáimnak és a Korunk folyóiratnak is szól. Öröm, hogy része és alakítója lehettem a lap történetének, és a díj biztatás számomra, hogy ez továbbra is így legyen” – fogalmazott a díjazott.
Az Osvát Ernő-díjat Janáky Marianna író, költő privát kezdeményezésként 2018 januárjában alapította abból a célból, hogy az irodalmi, művészeti folyóiratok szerkesztőinek munkája is érdemi elismerést kaphasson. Az elismerést minden évben az kaphatja, aki a legtöbbet tett a fiatalok ízlésformálásáért, és részrehajlás nélkül csak a minőséget tartotta fontosnak a műalkotások és a róluk szóló recenziók megjelentetésekor.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!