2008. június 02., 00:002008. június 02., 00:00
A színmûvészeti egyetem stúdiótermében Kovács András Ferenc és Láng Zsolt Látó-szerkesztõk faggatták a meghívottakat színházról, rendezésrõl, irodalomról, a közös versírásról. A közönség ezúttal szokatlan alaphelyzetû, szerepcserés találkozónak lehetett tanúja: a „fejtetõre állított” Látó-esten Visky András Tompa Gáborként beszélt önmagáról, Tompa Gábor pedig Visky András „bõrébe bújva” szólt Tompa Gáborról, a rendezõrõl. A házigazdák is szerepet cseréltek, Kovács András Ferenc Láng Zsoltként, Láng KAF-ként tette fel a kérdéseket. A nézõtéren ülõk így humoros, a szerzõk évtizedekre visszamenõ barátságának részleteit felvillantó beszélgetést hallhattak.
A sztorik egyike szerint Visky és Tompa 1982-ben Vásárhelyen, egy színházi elõadáson ismerkedett meg, találkozásukból pedig rövid idõ alatt szoros barátság lett. Tompa Gábor elõször 1988-ban hívta meg közös munkára Visky Andrást a kolozsvári színházhoz, de elutasító választ kapott. Két évvel késõbb már Visky kereste meg Tompát, a színház új igazgatóját azzal, hogy szívesen cserélné szatmári magányát a kolozsvári pezsgésre. „Az életem Szatmárnémetiben igen jól kitalált szerzetesi idõszak volt: sehová nem jártam, folyamatosan olvastam és írtam, két-három barátom volt csak. Ha színházkritikát közöltem, nem is tudták, hogy a szerzõ és jómagam ugyanaz a személy. Nem szerettem azt a várost, az volt az érzésem, hogy a szemem elõtt hull szét, anélkül, hogy az ottaniak észrevennék” – mesélte Visky, hozzáfûzve, hogy a Kisvárosi rémtörténetek címû, Tompa Gáborral közösen írt kötetük is ebben a periódusban született. A „négykezesekrõl” Tompa elmondta, valamiféle orwelli hatás alatt, „a két kéz rossz, a négy kéz jó” mottóval, játékként kezdték el írni a közös verseket egy fehér, Vári Attilától kapott svájci írógépen – a strófákról aztán lassan már nem is tudták, melyiket ki írta. Mivel úgy gondolták, fejleszteni lehet a játékot, Balla Zsófiával közösen „hatkezeseikbe” fogtak. A két alkotó játékhoz való kedve nem csorbult. Mint a találkozón kiderült, Beckettrõl terveznek egy levélváltást, a sorozat pedig akkor lenne az igazi, ha e-mail helyett klasszikus borítékban küldözgetnék egymásnak ötleteiket, meglátásaikat.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.