A Szabadkai Népszínház Három nővér című, Sebestyén Aba rendezte előadása nyitja a magyar színházi szemlét Brassóban
Fotó: Szabadkai Népszínház/ Facebook
Négy nagyszínpadi előadást és négy stúdió-előadást láthatnak a nézők az immár ötödízben szervezett, szerdán kezdődő brassói színházfesztiválon. Toró Tamás, az esemény főszervezője a Krónikának elmondta, bár a járványügyi szabályozások korlátozzák a lehetőségeket, a körülményekhez képest korrekt, szép fesztiválon vehet részt a helyi magyarság.
2021. október 19., 19:212021. október 19., 19:21
2021. október 19., 19:532021. október 19., 19:53
Immár ötödik alkalommal szervezik meg Brassóban a színházfesztivált, az október 20-tól 25-ig tartó szemlén több erdélyi társulat, színművész lép fel, valamint a Szabadkai Népszínház is. Az előadásoknak a Drámai Színház ad otthont. Toró Tamás, a rendezvénysorozat főszervezője a Krónika megkeresésére elmondta, örülnek, hogy bár a tavalyi kiadáshoz hasonlóan korlátozások közepette, de idén is megszervezhetik a magyar színházi fesztivált a Cenk alatt.
A kötelező egészségügyi előírások értelmében a termekben ötvenszázalékos jelenléttel játsszák az előadásokat,
„A pandémia okozta korlátozások közepette nem olyan könnyű fesztivált szervezni, szigorú szabályoknak kell megfelelniük a résztvevőknek és az előadóknak is. A társulatokat is nehezebb kimozdítani járványidőszakban, de a körülményekhez képest korrekt, szép fesztivál elé nézünk” – mondta Toró. Hozzátette,
„Örülünk, hogy a vajdasági társulat eljön Brassóba, így van újra egyfajta Kárpát-medencei kitekintése a szemlének. Négy nagyszínpadi előadást, négy stúdió-előadást láthatnak a nézők” – mondta a főszervező.
Kérdésünkre azt is kifejtette: a novemberi, szokásos gyermekfesztivált is megtartják, ha a járványhelyzet engedi, ez volt a három brassói magyar fesztivál közül az egyetlen, amit tavaly online kellett megszervezniük.
– mondta Toró Tamás. A Cenk alatti város lakosságának jelenleg mintegy 8 százaléka magyar ajkú, 20 ezer magyar él Brassóban, és körülbelül 40 ezres a magyarság a megyében.
A Szabadkai Népszínház magyar társulata Csehov Három nővér című darabjával érkezik Brassóba, a fesztivál nyitóprodukcióját a marosvásárhelyi Sebestyén Aba rendezte. „Vajon az idő megy el mellettünk, vagy mi rohanunk el az idő mellett? A múlt, a jelen és a jövő hálójában vergődünk. Mi vezet ahhoz, hogy az idő csapdájába kerülünk? Ahelyett, hogy szembenéznénk a valósággal és önmagunkkal, könnyebb a múlt szépségét, harmóniáját, biztonságát visszasírni, vagy a jövőbe menekülni, és ott látni a boldogságunk illúzióját. Az előadás az egyedüllétről, a megszenvedett magányról, az idő múlásának könyörtelenségéről beszél, de egy eleven, sok humorral és zenével átitatott világban – amelyből lüktet az élet lehetősége” – olvasható a szabadkai előadás ismertetőjében.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió a Bódi Attila darabjából készült, Lázadni veletek akartam című előadást mutatja be. A Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közös produkcióját, a Tündöklő Jeromos című előadást szintén láthatja a brassói közönség. Több verses, zenés est is szerepel a programban: a Gondolatnak ősze rám köszönt címmel Szabó Enikő színművész lép színpadra, Darvasi László: Karády zárkája című zenés monodrámáját Bartha Boróka adja elő, a Radnóti – Rekvizitumok régi verseimből című produkció pedig Laczkó Vass Róbert és Szép András szerzői és előadóestje.
A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Andrzej Saramonowicz: Tesztoszteron című darabjával vendégszerepel, a Csíki Játékszín pedig a Valahol Európában című musicallel.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!