A Szabadkai Népszínház Három nővér című, Sebestyén Aba rendezte előadása nyitja a magyar színházi szemlét Brassóban
Fotó: Szabadkai Népszínház/ Facebook
Négy nagyszínpadi előadást és négy stúdió-előadást láthatnak a nézők az immár ötödízben szervezett, szerdán kezdődő brassói színházfesztiválon. Toró Tamás, az esemény főszervezője a Krónikának elmondta, bár a járványügyi szabályozások korlátozzák a lehetőségeket, a körülményekhez képest korrekt, szép fesztiválon vehet részt a helyi magyarság.
2021. október 19., 19:212021. október 19., 19:21
2021. október 19., 19:532021. október 19., 19:53
Immár ötödik alkalommal szervezik meg Brassóban a színházfesztivált, az október 20-tól 25-ig tartó szemlén több erdélyi társulat, színművész lép fel, valamint a Szabadkai Népszínház is. Az előadásoknak a Drámai Színház ad otthont. Toró Tamás, a rendezvénysorozat főszervezője a Krónika megkeresésére elmondta, örülnek, hogy bár a tavalyi kiadáshoz hasonlóan korlátozások közepette, de idén is megszervezhetik a magyar színházi fesztivált a Cenk alatt.
A kötelező egészségügyi előírások értelmében a termekben ötvenszázalékos jelenléttel játsszák az előadásokat,
„A pandémia okozta korlátozások közepette nem olyan könnyű fesztivált szervezni, szigorú szabályoknak kell megfelelniük a résztvevőknek és az előadóknak is. A társulatokat is nehezebb kimozdítani járványidőszakban, de a körülményekhez képest korrekt, szép fesztivál elé nézünk” – mondta Toró. Hozzátette,
„Örülünk, hogy a vajdasági társulat eljön Brassóba, így van újra egyfajta Kárpát-medencei kitekintése a szemlének. Négy nagyszínpadi előadást, négy stúdió-előadást láthatnak a nézők” – mondta a főszervező.
Kérdésünkre azt is kifejtette: a novemberi, szokásos gyermekfesztivált is megtartják, ha a járványhelyzet engedi, ez volt a három brassói magyar fesztivál közül az egyetlen, amit tavaly online kellett megszervezniük.
– mondta Toró Tamás. A Cenk alatti város lakosságának jelenleg mintegy 8 százaléka magyar ajkú, 20 ezer magyar él Brassóban, és körülbelül 40 ezres a magyarság a megyében.
A Szabadkai Népszínház magyar társulata Csehov Három nővér című darabjával érkezik Brassóba, a fesztivál nyitóprodukcióját a marosvásárhelyi Sebestyén Aba rendezte. „Vajon az idő megy el mellettünk, vagy mi rohanunk el az idő mellett? A múlt, a jelen és a jövő hálójában vergődünk. Mi vezet ahhoz, hogy az idő csapdájába kerülünk? Ahelyett, hogy szembenéznénk a valósággal és önmagunkkal, könnyebb a múlt szépségét, harmóniáját, biztonságát visszasírni, vagy a jövőbe menekülni, és ott látni a boldogságunk illúzióját. Az előadás az egyedüllétről, a megszenvedett magányról, az idő múlásának könyörtelenségéről beszél, de egy eleven, sok humorral és zenével átitatott világban – amelyből lüktet az élet lehetősége” – olvasható a szabadkai előadás ismertetőjében.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió a Bódi Attila darabjából készült, Lázadni veletek akartam című előadást mutatja be. A Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közös produkcióját, a Tündöklő Jeromos című előadást szintén láthatja a brassói közönség. Több verses, zenés est is szerepel a programban: a Gondolatnak ősze rám köszönt címmel Szabó Enikő színművész lép színpadra, Darvasi László: Karády zárkája című zenés monodrámáját Bartha Boróka adja elő, a Radnóti – Rekvizitumok régi verseimből című produkció pedig Laczkó Vass Róbert és Szép András szerzői és előadóestje.
A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Andrzej Saramonowicz: Tesztoszteron című darabjával vendégszerepel, a Csíki Játékszín pedig a Valahol Európában című musicallel.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!