2009. május 05., 10:522009. május 05., 10:52
Oberon tündérkirály meg akarja leckéztetni Titánia tündérkirálynét; két fiatal pár furcsa szerelmes kalandba keveredik az athéni erdőben; egy csapat műkedvelő mester pedig színjátékot készül előadni Theseus, Athén hős hercege és Hippolyta amazon királynő menyegzőjének tiszteletére. A cselekmény Szentiván éjjelén játszódik, amikor a néphit szerint életre kelnek a tündérek, manók, az álomvilág csodalényei, hogy megtréfálják az embereket. Álom és valóság között megszűnik a határ ezen az éjszakán.
Török Viola rendezőt már rég foglalkoztatja ez a Shakespeare-darab, évekkel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi zeneiskola diákjaival vitte színre a szerelem misztériumát feszegető komédiát. Olvasatában a fiú-lány kapcsolat ösztönös egymásra villanásokban, találkozásokban fogalmazódik meg, a platóni gondolatra épít, amely szerint a szerelemben lehetünk újra egészek, megtalálva a másik felünket, de ez kizárólag a véletlen műve. Szerinte az álom megvilágítja vágyainkat, összekuszálja, majd letisztítja gondolatainkat.
Rendezésében a varázsszer nem a virág, hanem a tiszta víz, a forrás, az újjászületés szimbóluma. A mesteremberek szerepét a sepsiszentgyörgyi előadásban nők játsszák, a rendező szerint ők azok, akik együtt lélegeznek a társadalommal, lereagálják annak történéseit. „A férfitársadalomban elnyomott nő, ha kiveszi a részét a munkából, kivívja a jogát a szerelemre és a szabad választásra” – vallja a rendező.
A tündérek világa az indiai kultúrát jeleníti meg, ez képviseli az előadásban a szerelem és a lélek tantrikus egységét, a távol-keleti kultúra segíti az európait, hogy megtalálja a test és a lélek egységét. Az előadás színpadra állításában a rendező munkatársai voltak: Fatma Mohamed koreográfus, Bartha József díszlet- és jelmeztervező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus, Sebastian-Vlad Popa és Nagy B. Sándor dramaturgok, valamint Deák Barna szcenikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok