Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Az erdélyi magyar irodalomtörténet személyes oldalára próbált rámutatni az a péntek esti kolozsvári beszélgetés, melyen az 1989-ben megjelent Túlélő képek antológia és fotóalbum „túlélői” emlékeztek az eltelt időszakra.
2017. augusztus 19., 15:582017. augusztus 19., 15:58
2017. augusztus 19., 16:092017. augusztus 19., 16:09
Kétségbeesett üzenetek gyűjteménye, így jellemezte Markó Béla költő pár évtized után az 1989-ben megjelent Túlélő képek című antológiát és fotóalbumot, melynek a második kiadását „túlélt” szerzők gyűltek össze felidézni péntek este a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A Minerva-házban tartott beszélgetés résztvevői úgy vélték, kész csoda, hogy a szövegek a Ceaușescu-korszak legsötétebb időszakában megjelenhettek, kijátszva a cenzorok éberségét.
Tibori Szabó Zoltán házigazda köszöntője után Bogdán Zsolt színművész olvasott fel a hiányzók verseiből, majd
és felidézzék a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Erőfeszítése azonban többször hiábavalónak bizonyult, a meghívottak közül többen is előrebocsájtották: csak a szöveget olvassák fel, beszélni nem akarnak róla.
Pedig Balázs Imre József úgy vélte, a nemrég elhunyt Kántor Lajos irodalomtörténész a kötet és a beszélgetés kezdeményezőjeként egyfajta „személyes irodalomtörténetnek” szánhatta a találkozót. Rámutatott, a 34 erdélyi magyar szerző művét tartalmazó, Kántor László képeivel ellátott kiadvány megjelenése idején,
Ez egy reprezentatív névsora az erdélyi magyar irodalom elmúlt évtizedeinek, mondta a moderátor, hozzátéve, hogy az antológia ellenben „nem egy nagyon vidám körkép”.
Balázs Imre József
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Úgy vélte, a vaskos kötetnek ma is megvan az aktualitása, az idő távlatából reflektálni lehet a diktatúra éveire és az azóta eltelt időszakra. Innen eredt a 2009-ben megjelent második kiadás ötlete is, melyben húsz év távlatából a „túlélők” adnak számot arról, hogy mennyire váltak be a rendszerváltáshoz fűzött reményeik.
Mint felidézte, szerkesztőként azt látta, hogy a cenzorok jobban féltek, mint a szerkesztők, tartottak attól, hogy a szerzők „valamit eldugtak” szövegeikben, ami többnyire igaz is volt. A cenzorok szemében az irodalmi szöveg olyan volt, mint a trójai faló, mesélte a költő, aki szerint állandó pingpongharc folyt szerkesztők és cenzorok között. Ráadásul utóbbiak nem Homéroszon nőttek fel, előfordult, hogy cipőfelsőrész-készítők voltak, és „saját maguktól féltek”, attól rettegtek, hogy valamit elnéznek, nem vesznek észre, és az az állásukba kerül.
Balla Zsófia költő Fellegvár-ihlette versét olvasta fel, rámutatva: ez nemzedékük jelképe volt, olyan hely, mely „az életünk fölé magasodik” és ahova menekülni lehet.
Markó Béla költő úgy vélte, a kötet összeállítása egyszerre volt végtelenül pesszimista és optimista vállalkozás Kántor Lajos részéről, hiszen azok, akik belekerültek, tudták: nem biztos, hogy túlélik a zsarnokságot, a kommunista rendszert.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Ilyen szempontból „kétségbeesett üzenetek gyűjteménye” a könyv, de ott van benne a remény is, hogy a szövegek, képek megmaradnak a következő nemzedékek számára.
- jelentette ki Markó Béla, külön megköszönve a második kiadás megjelentetését, mely elmondása szerint hosszú hallgatás után újra versírásra késztette.
és volt, aki elmenekült előle, más pedig tervekkel, célokkal próbálta emberközelivé tenni. Így a kötetben a reménytelenség is megmutatkozik. „Ez egy sötét, zavaros korszak volt, és a rákövetkező a forrásé és kiforrásé, de nem a nemes cefrének a kiforrása, hanem annak, ami a csatornában van” - jellemezte az időszakot a filozófus. Úgy vélte, arra a kérdésre, hogy jelenleg van-e remény, nagyon nehéz lenne válaszolni.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
Tompa Gábor színházi rendező közeli barátként Kántor Lajossal kapcsolatos emlékeit osztotta meg az egybegyűltekkel, rámutatva: az irodalomtörténésznek nagy szerepe van abban, hogy a rendező nem emigrált, hiszen válságos pillanataiban ő bátorította. Rámutatott: Kántor Lajos azon kevesek közé tartozott, aki nemcsak az erdélyi magyar irodalom, de a teljes magyar kultúra minden kis elemét, láncszemét számon tartotta.
Elhunyt Alain Delon ikonikus francia színész. A család közleménye szerint Delon 88 éves korában hunyt el douchy-i otthonában szombat este.
Elhunyt szombaton, 93 éves korában Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus.
Az irodalom, költészet különféle vetületei, friss erdélyi kiadványok és sokakat foglalkoztató kérdések megvitatása is előtérbe kerül a 15. Kolozsvári Magyar Napokon.
Kós András-emlékkiállítás, Incze Mózes-tárlat, Tóth Szűcs Ilona és Tóth László alkotásait bemutató retrospektív kiállítás és több helytörténeti tárlat is nyílik a hétvégén a kincses városban, a 15. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az idei évben is meghirdeti 50 millió forintos keretösszeggel a határon túli professzionális magyar színházak és táncművészeti szervezetek kiemelt művészeti céljainak megvalósítását támogató pályázatát.
Ismét elindították a diákok számára meghirdetett Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot, amely immár a negyedik – közölték a szervezők.
Már nincs sok hátra a nyár utolsó nagy kolozsvári zenei fesztiváljáig, a 12. Jazz in the Park augusztus 30. és szeptember 1. között várja a minőségi muzsika kedvelőit a régi etnográfiai múzeum kertjében.
A magyarországi Néprajzi Múzeum idén is megrendezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét a kalotaszegi Sztánán. A Szilágy megyei településen rendezendő szemle versenybe került filmjeit augusztus 22. és 25. között vetítik.
A márciusi nemzeti ünnepre időzített magyarországi bemutató után most augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén a televízióban is levetítik az 1848-as szabadságharcot feldolgozó, Most vagy soha! című filmet.
Egyensúly, harmónia és fenntarthatóság – erre a három szóra épül fel a nagyváradi Szigligeti Színház új évada – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon a társulat vezetői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!