A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum
Fotó: Pinti Attila
Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után hétfőn Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson kezdik meg a néprajzi tartalmak digitális fejlesztését a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársai.
2021. október 18., 13:412021. október 18., 13:41
A Néprajzi Múzeum hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a munkatársai által kidolgozott mintaprojekt célja a teljes magyar nyelvterület néprajzi tartalmú kulturális örökségének számbavétele, bemutatása. A mintaprojekthez öt székelyföldi múzeum csatlakozott: a Csíki Székely Múzeum Csíkszeredából, a Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhelyről, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyről, a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklósról és a Maros Megyei Múzeum Marosvásárhelyről.
Ahhoz, hogy az együttműködésben szereplő intézmények mielőbb rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással,
– hangsúlyozzák az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A Néprajzi Múzeum a mintaprojekt keretrendszerében saját eszközparkját felhasználva mobilstúdiót épít a helyszíneken, helyben oldva meg ezzel a digitalizálás folyamatát. A felszerelés mellett szakmai oktatással, gyakorlati workshopokon készítik fel a digitalizálás munkálataira az erdélyi kollégákat.
Odler Zsolt projektvezető, Garai Edit és Sarnyai Krisztina fotósok segítségével. A Néprajzi Múzeum célja, hogy közös erőfeszítés eredményeként 500 műtárgyat töltsenek fel digitalizálás után az adatbázisba a szükséges metaadatokkal. Mint írják, a székelyföldi múzeumok jelenleg nem rendelkeznek olyan integrált és komplex nyilvántartó rendszerekkel, amelyek alkalmasak a metaadatok és a digitalizált tartalmak tárolására, magyar nyelvű, online megjelenítésére. Ezáltal jelentősen leszűkül az általuk őrzött kulturális javak megismerhetősége és kutathatósága.
A Néprajzi Múzeumban ugyanakkor több évtizede zajlik az a tudatos munka, amelynek eredményeként országosan az egyik legnagyobb és legteljesebb integrált múzeumszakmai digitális adatbázissal rendelkezik az intézmény.
– mutatnak rá a közleményben, hangsúlyozva, hogy a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisban való elérhetősége a nemzeti kulturális örökség megőrzésének kiemelt jelentőségű eredménye lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!