2009. február 24., 08:462009. február 24., 08:46
A kolozsvári önkormányzat csütörtökön határoz a Kossuth utcában felépítendő kultúrpalotáról, és a kormány is aznap bocsát ki határozatot a terület önkormányzati átvételéről. A kormányhatározat a kihirdetésétől számított 60 napon belül lép érvénybe.
A Kolozsváron működő Transilvania Állami Filharmóniának 2002 óta nincs állandó székhelye, amikor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tatarozásra hivatkozva kilakoltatta a zenei intézményt az Egyetemiek Házából. Hosszú ideje nincs állandó kiállítóterme a kolozsvári Képzőművészek Egyesületének (UAP) sem. Többek között ezek a hiányosságok vetették fel egy kolozsvári kultúrpalota szükségességét.
Ioan Sbârciu festőművész, a képzőművészeti egyetem rektora, Adrian Pop, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora és Marius Tabacu, a Transilvania Állami Filharmónia igazgatója tavaly októberben nyílt levelet intézett az akkori polgármestehez, Emil Bochoz és a Kolozs megyei önkormányzat elnökéhez, Alin Tişéhez, amelyben felhívták a figyelmet egy kultúrának szentelt hajlék szükségességére és arra, hogy egy kultúrpalota felépülése többek között a filharmónia és a galéria székházgondjait is megoldaná. Marius Tabacu elmondása szerint hivatalos választ nem kaptak erre a levélre. „De a sajtóban olvastam, hogy nagyon tetszett nekik az ötlet” – mesélte az igazgató.
„A filharmóniának szüksége van egy kórusteremre, amelyben hetven ember próbálhat, egy kamarazene-teremre, ahol kamarakoncerteket és szólóesteket tarthatunk, ugyanakkor különböző próbatermek és irodahelyiségek létrehozása is elengedhetetlen. A nézőtérnek legalább 1200 férőhelyesnek kellene lennie, külön karzattal a kórusnak és az orgonának. De a legfontosabb, hogy jó akusztikája legyen a teremnek” – ismertette Tabacu. A technikai feltételekről az igazgató ma tárgyal a polgármesterrel, és amíg a tervek megvalósulnak, a Diákművelődési Házban folytatódnak a próbák és a koncertek, bár az itt rendelkezésünkre álló tér több szakmai szempontból sem felel meg hangversenyek rendezésére.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.