„Az emberek a huszadik század folyamán úgy próbáltak érvényesülni, hogy folyton alakot váltottak. Aki például vasgárdista volt, könnyen átváltozott kommunistává” – magyarázta Alakváltók című, valós történeteken alapuló kalandregényének címét Szabó Róbert Csaba a kötet kolozsvári bemutatóján.
2016. április 28., 20:182016. április 28., 20:18
A Gaudemus könyvesboltban megtartott eseményen Márton Evelin író faggatta a könyvről pályatársát. A marosvásárhelyi Szabó Róbert Csaba elmesélte: a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról.
Márton Evelin kérdésére elárulta: előtte alapos kutatómunkát végzett, óriási mennyiségű anyagot tanulmányozott a korszakról a marosvásárhelyi levéltárban, még a korabeli vasúti menetrendnek is utánaolvasott a regény hitelessége kedvéért. Mint mesélte: olyan kalandtörténetet akart írni, amilyeneket gyerekkorában ő is szívesen olvasott, azaz olyan regényt, „amiben lőnek”. Kifejtette: az 1950-es évek történései egészen 1989-ig meghatározták Románia történelmét. „Szeretek úgy gondolni a regényemre, hogy ez egy fikció, amelynek van valós alapja” – magyarázta.
A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenálló története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
szóljon hozzá!