Helikonosok Bukarestben. André Ferenc, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt az irodalmi esten a Balassi Intézetben
Fotó: Balassi Intézet
Próbálunk kapcsolatot teremteni román kulturális intézményekkel, a fiatal magyar és román irodalmárok egyre gyakrabban működnek együtt, a kortárs irodalmak közti átjárhatóság pedig elősegítheti a két nemzet közti párbeszédet – állapította meg a Krónikának Karácsonyi Zsolt annak kapcsán, hogy az általa főszerkesztett Helikon szépirodalmi folyóirat bemutatkozott a bukaresti nagyközönségnek.
2018. június 14., 10:442018. június 14., 10:44
Bukarestben mutatta be az ifjúsági irodalomról szóló, május végi lapszámát a kolozsvári Helikon szépirodalmi folyóirat, amelynek munkatársai felolvasást is tartottak a Balassi Intézetben a múlt héten. A rendezvényen Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője, Papp Attila Zsolt és André Ferenc szerkesztők vettek részt.
„A bukaresti Helikon-est szép számú közönség előtt zajlott. Nagyjából fele-fele arányban szokott jelen lenni a román és magyar közönség az ilyen rendezvényeinken, ezúttal inkább a magyarok érdeklődtek. Örvendek, hogy a bukaresti magyaroknak is be tudtuk mutatni kellőképpen a Helikon szerkezetét, sajátosságait, az ifjúsági irodalommal foglalkozó lapszámunkat” – mondta el megkeresésünkre Karácsonyi Zsolt, a lap főszerkesztője.
Rámutatott, a Helikon Bukarestben nem szervez rendszeresen eseményeket, de Erdély- és Partium-szerte igen, és fontosnak tartják, hogy a bukaresti érdeklődőknek is bemutatkozzanak.
a Balassi Intézet és a Petőfi Ház is figyel arra, hogy a románságot is megszólítsa a rendezvényeivel” – mondta a főszerkesztő. Felvetésünkre, miszerint a centenárium évében gyakorta elhangzik, hogy a kultúrák közti párbeszéd, az irodalmak, kultúrák közeledése segíthet enyhíteni a nemzetek közti feszültséget, és ehhez miként zárkózik fel a kortárs erdélyi magyar irodalmi élet, Karácsonyi Zsolt azt mondta,
„Próbálunk kapcsolatot teremteni román kulturális intézményekkel, például a besztercei könyvtárral nagyon jó a kapcsolatunk, de a különböző irodalmi lapokkal is. A kincses városban megjelenő Tribunával évekig tartott a gyümölcsöző közös munkánk, sorozatot jelentettünk meg a műfordításokkal kapcsolatban. Általában a román és magyar irodalmárok is igyekeznek odafigyelni ezekre a szempontokra, mert bár megoldani nem tudunk mindent – nem is ez a fő célja az irodalomnak –, sok mindenben próbálunk segíteni. Az irodalom egésze pedig mindenképpen elősegítheti a párbeszédet” – mondta a főszerkesztő. Kitért arra is, hogy a bukaresti estre vitték magukkal a profi fordítók által románra átültetett verseiket is.
„A kortárs erdélyi magyar irodalomból prózát is, verseket is ültettek át románra az utóbbi időben. Lassú folyamat zajlott az elmúlt 10-15 évben, viszont egyre jobban működik a dolog, a fordítások el is jutnak a célközönséghez, a szakmához.
– mondta a főszerkesztő. A Csend, béke, perverziók, hepiend – Fiatal romániai magyar költők antológiája (Linişte, pace, perversiuni, hepiend – Antologia tinerilor poeți maghiari din România) című kötetben kilenc fiatal költő versei olvashatók, amelyeket Dósa Andrei fordított. „A 30 év alatti magyar és román irodalmárok egyre gyakrabban szerveznek, terveznek közös dolgokat, működnek együtt” – mondta Karácsonyi Zsolt.
Kitért arra, a Helikon szerkesztői nemrég mutatták be középiskolákban az ifjúsági irodalommal foglalkozó lapszámukat, a Kolozsvári Magyar Napokon a tengerrel foglalkozó tematikus lapszámukat ismertetik, de a tervek szerint más helyszíneken is. Évfordulós, tematikus lapszámokat is megjelentet a Helikon még ebben az évben, és felolvasó körutakra is indulnak.
Alapító főszerkesztője Szilágyi István. Önmeghatározása szerint irodalmi folyóirat, de tág teret enged a társművészeteknek – színháznak, filmnek, képzőművészetnek, zenének – és az értekező műfa-joknak, a kritikának is. A lap kezdetektől fogva egyik legfontosabb missziójának tartja a tehetséges fiatal pályakezdők felkarolását.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!