Rivalda: Commedia dell’ arte magyarosan

A könnyű műfaj néha a legnehezebb – a nagyváradi Szigligeti társulat ismét igazolta a régi közhelyet. A teátrum ugyanis zenés, táncos vígjátékot tűzött műsorra, amely rendszerint hálás választás, hiszen a színészek lubickolhatnak a komikus szerepekben, a közönség pedig lelkes tapssal honorálja a slágereket és a poénokat.

Balogh Levente

2009. május 05., 10:572009. május 05., 10:57

A probléma csak az, ha a társulat nem képes maradéktalanul fölnőni a feladathoz.
Pedig a mostani választással elvileg biztosra mehettek, ugyanis a Parászka Milós rendezte Anconai szerelmesek című darab a vérbő olasz komédiákat idézi, ám közben a hatvanas-hetvenes évek fülbemászó itáliai slágerei is fölcsendülnek. A darab ugyanis címe és tematikája ellenére magyar szerzemény: 1997-ben született, a budapesti Radnóti Színház rendezője, Valló Péter egy reneszánsz vígjátékból kívánt zenés darabot készíteni, ezért arra kérte Vajda Katalint, írja át oly módon valamelyik korabeli olasz komédiát, hogy abba az újkori slágereket is bele lehessen illeszteni.

Anconai szerelmesek
Írta: Vajda Katalin.
Rendezte: Parászka Mklós.
Szereplők: Ifj. Kovács Levente, Ababi Csilla, Veress Előd, Gajai Ágnes, Csepei Róbert, Fodor Réka, Kiss Csaba, Molnár Júlia, Fábián Enikő.
Díszlet: Meleg vilmos, Torkos István.
Jelmez: Budaházi Attila

A szerző azonban több komédia elolvasása után úgy döntött: inkább ő maga ír egy új történetet a commedia dell’ arte elemeit felhasználva (a főszereplő kikiáltóként való szerepeltetése és a díszletek színészek általi megépítése, illetve lebontása a nyitó- és az utolsó jelenetben is a középkori vásári komédiákat idézi), de úgy, hogy a történetben legalább ötpercenként indokolt legyen egy kis „dalszünet” , amelyben a szereplők többek között Gianni Morandi slágereivel vallhatnak szerelmet szívük választottjának.

Ennek nyomán aztán maga a 70-es évek elején játszódó történet tulajdonképpen másodlagos: Tomao Nicomaco, a tehetős anconai polgár (ifj. Kovács Levente) beleszeret Viktóriába, a magyar lányba (Fodor Réka), aki a szomszédos panzióban lakik, és azért érkezett a festői tengerparti kisvárosba, hogy megkeresse Giovannit (Kiss Csaba), aki egy rövid, de annál tartalmasabb debreceni kaland nyomán teherbe ejtette őt. Közben megérkezik a városba Luigi, a vándormuzsikus (Veress Előd), aki azonnal beleszeret Tomao lányába, Luciába (Ababi Csilla), akit viszont atyja a dúsgazdagnak hitt Lucreziónak szán (Csepei Róbert).

Az alaphelyzet máris sejteti, hogy valóban a több száz éves hagyományra visszatekintő olasz komédia fordulataira és konfliktusaira számíthatunk, kortárs környezetbe helyezve. Ám a sztori néha igencsak kínos – ugyanis ordít róla, hogy egy magyar szerző tollából származik. A szereplőket, illetve a helyzeteket ugyanis kizárólag a magyar köztudatban élő sztereotípiák alapján rakta össze, ami olyan, mintha egy magyar témájú darabban kizárólag a Hortobágy, a gulasch és az echte ungarische tscikosch szerepelne.

Persze maga a történet szinte lényegtelen, hiszen a fő hangsúly a slágerekre helyeződik. Ezek el is vinnék az előadást – ha megfelelő módon adnák elő őket. A színészek zöme számára azonban komoly kihívásokat jelent az éneklés, ezért aztán néhány kivétellel – Csepei Róbert énektudása kimondottan üdítően hat, mellé Ababi Csilla Kiss Csaba és Gajai Ágnes képes néha fölnőni – meglehetősen kiábrándító élményt nyújt, amikor dalra fakadnak. Persze ezt még a szakszerű hangosítás valamelyest orvosolhatná, de még ez is hibádzik: a technika ördöge miatt a színészek gyakran erősítés nélkül kénytelenek dalolni, ami szintén az előadás rovására megy.

Ifj. Kovács Levente Tomao szerepében láthatóan jól érzi magát, és a prózai részekben elviszi az előadást, ám a dalok már nehezebben mennek. Márpedig ez egy olyan darabban, amely kimondottan az énekekre épül, igencsak nagy hiányosság, akárcsak az, hogy a színészek fülsértő magyar akcentussal éneklik az olasz dalokat, így néha a Megasztár gyengébb tudású indulóit idézik. Amiről összegzésként az immár klasszikussá vált Megasztár-zsűri bírálat jut eszünkbe: ez bizony nem igazán jött át.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést