A magyar drámairodalom egyik klasszikus darabjával, Molnár Ferenc Liliomjával nyitotta az idei évadot a nagyváradi Szigligeti Színház, és ha egy színház egy népszerű, száz éve világszerte kedvelt darabot vesz elő – ismeretes, hogy 1934-ben a neves német rendező, Fritz Lang Franciaországban filmet is forgatott belőle –, azzal nagyot nem lehet tévedni.
2014. október 13., 14:422014. október 13., 14:42
A váradi előadás is hozza az elvárhatót, Szikora János klasszikus megközelítésben vitte színre a darabot, ugyanakkor néhány kikacsintással, geggel, valamint a minimalizmusában is látványos, komplex díszlettel jelzi: 2014-et írunk.
A sztori ismert: a felszínen egy kültelki vagány, egy igazi jassz és egy cseléd tragikus szerelmi története játszódik, valójában azonban arról szól, hogy a főhős mindig és minden körülmények között felvállalja sorsát, önmagát, és az ésszerűnek, a könnyebbik útnak tűnő opciók helyett mindig azt a lehetőséget választja, amelyet ő maga tart a legjobbnak önmaga számára, nem azt, amit a külvilág.
A vidámparki hintát működtető, tehetős, rajongó özvegy helyett a szegény cselédet, a felkínált kényelmes házmesteri állás és a családi idill helyett a rablást, majd elfogatásakor az öngyilkosságot választja, hogy aztán a purgatóriumi „büntetés” letöltése után a Földre visszatérve a kötelező jócselekedet helyett „hirtelen felindulásból” megüsse saját lányát, ami akár örök elkárhozást is eredményezhet.
Molnár a karaktereken keresztül egyrészt a korabeli társadalom visszásságait mutatja be – a szituációk, a jellegzetes karakterek azóta sem változtak, minden bizonnyal ezért töretlenül népszerű és aktuális ma is a darab –, másrészt amellett teszi le a garast, hogy a „rendszer” ellen – függetlenül attól, hogy földi vagy égi – érdemes és kell küzdeni, még akkor is, ha ezzel a klasszikus értelemben vett földi boldogság elérhetetlenné válik.
A mű maga gyakran egyensúlyoz a melodráma és a burleszkszerű komédia határán, és a két műfaj közötti egészséges egyensúlyt, a két stílus ötvözését a nagyváradi előadásban sem mindig sikerült elérni. Mindazonáltal a főszereplők, Liliom és Juli jeleneteinél sikerült megteremteni azt az atmoszférát, ami emlékezetessé teszi őket – köszönhető ez elsősorban a színészek, Kardos M. Róbert és Tasnády-Sáhy Noémi átütő erejű játékának.
A kikacsintások, karikírozások néhol kimondottan jól sikerültek – például amikor a kispolgári konformizmust választó Hugó és Mari párosa a fényképezkedésnél dróton rángatott bábuként kezd el mozogni –, máskor viszont erős, de öncélúnak tetsző poénként jönnek át. Ilyen például az, hogy – mintegy újabb jutalomjátékként – Hollundernét Hajdu Géza játssza, aki láthatóan nagyon jól érzi magát a szerepben, és zseniális komikusi vénájával emlékezetes karakterré formálja az idős fényképésznőt, amivel gyakran el is viszi a show-t.
A színészi játék mindvégig erős, a díszlet kimondottan eredeti, és visszafogottságával még inkább a színészi teljesítményre irányítja a nézők figyelmét.
A zárás ugyanakkor – nem feltétlenül indokoltan – hepiend szerűre sikeredett: a főhős látványos feloldozása, vagy legalábbis annak ígérete meglehetősen túlmagyarázva, szájba rágósan jelenítődik meg, ami kissé didaktikussá teszi az előadás végét.
Molnár Ferenc: Liliom
Rendező: Szikora János. Szereplők: Kardos M. Róbert, Tasnádi-Sáhy Noémi, Tóth Tünde, Szotyori József, Hunyadi István, Meleg Vilmos, Fodor Réka, Magyari Izabella, Hajdu Géza, Ababi Csilla, Csatlós Lóránt, Dobos Imre, ifj. Kovács Levente, Kiss Csaba, Kocsis Gyula. Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos, Dramaturg: Derzsi Pálma
Különleges előadás ősbemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Keresztesi József Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabjából készülő zenés produkciót március 16-án láthatja első ízben a közönség.
Huszonnyolc, főként a két világháború közötti időszakban készült festmény és grafika érkezik a nagyváradi Darvas-házba.
A nemzeti ünnep alkalmából március 14-én, 17 órától ingyenes tárlatvezetést hirdet a Géniuszok a hősök mögött. Háromszék az 1848–1849. évi szabadságharcban című kiállításában a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.
Az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutattak be csütörtökön Kolozsváron. Az eseményen Péntek János, Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek közelmúltban megjelent köteteit mutatták be.
Lemezbemutató koncerten lép fel Kolozsváron a Szabó Balázs Bandája március 15-én.
Égerházi Imre festőművész centenáriumi tárlatával és a Cimbaliband zenekar koncertjével készül a magyar nemzeti ünnep, március 15. alkalmából a Liszt Intézet bukaresti központja.
Könnyedebb és komolyabb hangvétel ötvöződik a Tom Sawyer című családi musicalben, amelyet pénteken mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház az újvidéki Puskás Zoltán rendezésében.
Ibérica címmel új bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera balettkara – közölte a társulat.
Sean Baker Anora című alkotása nyerte el a legjobb film, a produkció főszerepét alakító Mikey Madison pedig a legjobb színésznő Oscar-díját a vasárnap Los Angelesben megrendezett 97. Oscar-gálán.
A szilágysági magyar kulturális élet mozgásairól, lehetőségeiről és hiányosságairól, valamint az általa főszerkesztett, Hepehupa című kulturális lapról kérdeztük Vicsai Zsoltot.
szóljon hozzá!