Fotó: A szerző felvétele
2007. július 16., 00:002007. július 16., 00:00
A szövetség elnöke a Budapesten élő Medvigy Endre, aki főként a kommunizmus idején mellőzött írók – Sinka István, Nyirő József, Wass Albert – munkásságát kutatja. Az irodalomtörténész nemcsak a munkája révén kötődik a Partiumhoz: szülei Nagyváradon születtek.
Mit takar a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége elnevezés, és milyen célkitűzései vannak az egyes vándorgyűléseknek?
n A szövetség elnevezése egy ernyőszervezetet takar, amely számos, közel negyven tagszervezetet számlál a Kárpát-medence minden régiójában. Egyetemes magyarságban gondolkodó, határokat, politikai megosztottságot figyelmen kívül hagyó szervezetről van szó, amely a Kárpát-medence egy-egy szeletének értékeit igyekszik felmutatni a vándorgyűléseken. Korábban többek közt Kassán, Gyulán, Gyergyószentmiklóson tartottuk rendezvényeinket, de a Partium sem maradt idegen számunkra. Annak, hogy most Nagyváradra jöttünk több oka is van. Egyrészt a város szellemi központnak számít: Szent Lászlótól Ady Endréig sok, Váradhoz köthető nevet felsorolhatnék, de a jelenkorban is sok jelentős egyéniség él és alkot itt. Ugyanakkor személyes okok is közrejátszottak abban, hogy éppen itt tartottuk az idei vándorgyűlést. Édesapám, édesanyám nagyváradi, élő rokonom viszont – sajnos – a Partiumban, Nagyváradon már nincs. Őseim, a Medvigyek, a Hlatkyak az Olaszi temetőben nyugodtak. Amikor a temetőt felszámolták, Tempfli József püspök úr a várad-olaszi római katolikus templom kriptájában helyeztette el hamvaikat, így amikor először 1973-ban itt jártam, már itt látogattam meg a nyughelyüket. Ezzel a vándorgyűléssel tehát – ami engem illet – a családomnak is adózom.
Sok előadás hangzott el a vándorgyűlés három napja alatt, Partium neves személyiségeiről olyan figyelemreméltó szaktekintélyek értekeztek, mint Jankovics Marcell vagy Andor Csaba. Szent László, negyvennyolcas forradalom, valamint a múlt század jeles költői, írói – nem lett volna tanácsosabb esetleg leszűkíteni a témát, egyetlen korszak átfogó bemutatására törekedni?
n Úgy tekintettünk most a Partiumra, mint amikor repülőgépről nézi az ember a tájat. Kiemelkedő pontokként olyan személyeket választottunk, akik hegycsúcsként magasodnak ki a tájból. Persze, ebben lehet esetlegesség is, de megpróbáltunk minél jobban ragaszkodni a szakmai szempontokhoz, mind a meghívottak listájának összeállításában, mind a témák kiválasztásában. Dsida-évforduló van ebben az évben, ezért hívtam meg Lisztóczky László irodalomtörténészt, az egri Dsida Jenő Baráti Kör elnökét. Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet Nagyvádon hunyt el, ezért kértük fel Andor Csabát, hogy előadást tartson róla. Hlatky Endre főispánnak rendkívül fontos szerepe volt nemcsak a nagyváradi, de az egyetemes magyarság életében is. A magyar rádió igazgatójaként József Attilát szerepeltette, és 1944-ben ő olvastatta be Horthy Miklós fegyverszüneti proklamációját. Hlatky nevéhez főződik továbbá az Ady-emlékmúzeum létrehozása is, hiszen ő vásárolta fel 1940 után a múzeum törzsanyagának számító gyűjteményeket.
Ön Sinka Istvánról tartott előadást, akinek a munkásságával régóta foglalkozik. Méltó helyet foglal-e el ma a nagyszalontai költő a magyar irodalmi köztudatban?
n Sinka István költészete sokkal nagyobb értéket képvisel a magyar irodalomban, mint amennyire ma elismerik, és ezt mindannyiszor hangoztatom, ahányszor alkalmam adódik szólni róla. Például hiányoznak a könyvesboltokból a Sinka-verseskötetek. Ezt szeretném pótolni, szeptemberben újabb kötetet jelentetek meg az életművéből. Nagy élményt jelent számomra az ő munkásságának a kutatása, mert az ember mindig talál valami újdonságot. Az Országos Széchényi Könyvtárban például nemrég fedeztem fel, hogy nagyon érdekes és értékes széljegyzeteket írt a verseihez. Ezek a jegyzetek rávilágítanak arra, hogy nem értett egyet a hatalom igényeit kiszolgáló verseiben megfogalmazott gondolatokkal.
A nagyváradi-partiumi konferenciát követően hol folytatja munkálatait a KITÁSZ?
n A következő vándorgyűlés valószínűleg Magyarországon lesz, mivel a délvidékiek és a kárpátaljaiak számára megnehezítették az utazási feltételeket. Sajnos, Nagyváradra sem tudtak eljönni, bár jelezték, hogy részt szeretnének venni a vándorkonferenciánkon. Ami a szervezet tevékenységét illeti, a mi működésünket is megbélyegzi, hogy kevés anyagi támogatás jut nekünk, és a fennmaradásunkért küzdünk. Megújulásra lenne szükség a szövetségi munkában is, kevesen vannak az elnökségben, akikre igazán számítani lehet. Szeretném hinni, rövidesen megtaláljuk a kellő embereket ahhoz, hogy nagyobb lendülettel folytathassuk a munkát.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.