A Csiky-ház Vásárhelyen, a Sáros utcában. A 19. század első felében épült ingatlan az örmény Csiky Márton kereskedő háza volt
Fotó: Rab Zoltán
A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület november 5. és 7. között tartja az Örmény Kulturális Napokat. Az idei rendezvény Csiky Gergely erdélyi magyar örmény származású drámaíró halálának 130. emlékévében az irodalomra összpontosít, kiemelve a nemzetiségek jelenlétét és szerepét Marosvásárhelyen és Erdélyben, illetve a Csiky család jelentős szerepét Marosvásárhely életében.
2021. november 04., 21:022021. november 04., 21:02
Az örmény kultúrára, az együtt élő nemzetiségek irodalmára hívják fel a figyelmet a Marosvásárhelyen a hét végén tartandó Örmény Kulturális Napok keretében. November 5-én, péntek délután 5 órától a Bolyai téri unitárius egyház Dersi János termében első alkalommal szervez tudományos ülésszakot az erdélyi örményekről a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület.
Ahogy a Krónika érdeklődésére Puskás Attila, az egyesület elnöke kifejtette, számos kutató jelezte, hogy örményekre vonatkozó adatot talált és hogy ezek az adatok ne merüljenek feledésbe, két évenként szeretnék megrendezni az ülésszakot, az ott elhangzottakat pedig nyomtatott formában megjelentetni.
Szombaton 10 órakor a Kultúrpalota kistermében az Erdélyben élő nemzetiségek irodalma lesz a téma. Ahogy Puskás Attila fogalmazott, az egyesület küldetésének tekinti az örmények mellett élő nemzetiségek bemutatását, megismertetését is, hiszen kölcsönösen hatottak egymásra, szokásaik, hagyományaik, kultúrájuk folyamatosan alakították, gazdagították egymást.
– magyarázta Puskás Attila. Ennek jegyében a drámaíróról Székely Emese tart előadást, Kilyén Ilka a roma, Spielmann Mihály a magyar-zsidó irodalmat mutatja be. Demény Péter a magyar és román irodalom kölcsönhatásairól, László Lóránt a szász és Nagy Attila az örmény irodalomról értekezik. Kilyén Ilka színművész az adott nemzetiségek irodalmából ad elő szemelvényeket.
Örményország függetlenségének 30. évfordulóján rövid értekezést tart őexcellenciája Sergey Minasyan, Örményország bukaresti nagykövete, aki először jár Marosvásárhelyen.
Szombat délben 12 órakor a Néprajzi és Népművészeti Múzeumnak otthont adó Toldalagi palotában két hétig látogatható kiállítás nyílik Erdélyi nemzetiségek viseletkiállítása címmel, az udvaron pedig örmény vásárt tartanak örmény kávéval, süteménnyel. Vasárnap délelőtt magyar, illetve román nyelvű idegenvezetésre várják az érdeklődőket a Csiky család nyomában.
Puskás Attila elmondta, a sétán a Városházával szembeni Csiky Emil házát, a főtéri római katolikus plébániatemplomban színes ablaküvegeit, a templom alatti kriptát, és végül a Sáros utcai, a 19. század első felében épült Csiky-házat tekintik meg Barabás Kisanna, Kálmán Attila és Puskás Attila vezetésével. A román nyelvű idegenvezetés délelőtt fél 11-kor kezdődik a polgármesteri hivatal előtt, a magyar nyelvű ugyanott déli 12-kor.
Bár Erdély az anyaország az erdélyi magyar örmények számára, az őshaza Örményország, amelyhez a kötődést a lelki kötődés, a genetika, a tudatos gondolkodás határozza meg. Az örmények, ha valahol letelepedtek, ott felvirágzott a kereskedelem, a polgári élet, a művelődés, a színház, az oktatás, a sportélet – tudtuk meg Puskás Attilától, aki elmondta, hogy Erzsébetváros és Szamosújvár mellett Székelyföldön, többek között Szépvízen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen éltek jelentős örmény közösségek.
Az újabb kutatások szerint azonban Erdélyben nem csak Apafi idejéből számítandó az örmények letelepedése, hanem jóval korábbról. Több alkalommal, több irányból is érkeztek. Északról például Iași vagy Suceava környékéről, délről Brassó irányából, míg keletről a moldvai örmények lépték át a Kárpátokat, hogy aztán Erdélyben új hazára leljenek.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!