Igaz, ezúttal nem Egyiptomban játszódik a történet, hanem Kínában: a reciklált Múmia-sztoriban a főhősök nem Imhotep, hanem a több ezer évvel ezelőtt élt gonosz Sárkánycsászár ellen hadakoznak. Ez azonban csöppet sem javít a film minőségén, sőt: A Sárkánycsászár sírja minden eddigi múmiafilmet alulmúl.
Elsősorban azért, mert az alkotók egyszerűen elmulasztottak történetet kitalálni, csupán visszaböfögték az előző részek (és a hasonló tematikájú kalandfilmek) kliséit, amelyeket aztán egymás mellé férceltek. Ennek következtében egymást követik a látványos akciójelenetek, amelyek azonban anynyira eredetiek, mint egy harminc lejért megvásárolható Reebok cipő. Persze a hiányosságokat itt is igyekeztek látványelemekkel pótolni, de azokat sikerült a legfantáziátlanabbra és a legelcsépeltebbre gyártani. Az egyetlen üdítő látvány a Himalájában felbukkanó, kiválóan kung-fuzó jetik alakja, amelyek láttán harsány nevetésben tör ki a néző, és ez legalább valamelyest oldja a film színvonaltalansága miatti sokkot.
Nem mintha amúgy bárki is sokat várna egy ilyen kaliberű mozitól, hiszen ezt a műfajt eleve nem arra találták ki, hogy a létbe vetett ember lelki önmarcangolásait firtassa. Az első két rész azonban minden bumfordisága és sablonmegoldásai ellenére szerethető volt, hiszen néha-néha azért még az eredetiség szikrája is megcsillant bennük.
A Sárkánycsászár sírjának alkotói azonban mintha beoltatták volna magukat bármiféle minőségi szellemesség ellen: a film során gyakorlatilag egyetlen értékelhető poén hangzik el, a képi gegeket pedig szintén egyetlen nívósabb elem képviseli. Az viszont valóban jó ötletnek mondható: a Sárkánycsászár és a varázslónő összecsapását a hetvenes évek hongkongi akciófilmjeinek stílusában filmezték, imbolygó kamerával, gyors ráközelítésekkel és a leglátványosabb jelenet megismétlésével, felidézve a klasszikus wire-fu és wuxia stílus világát.
Ez azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy akár csak a legcsekélyebb mértékben is élvezhetőnek minősítsük a filmet. Az elemek fölötti hatalommal bíró, lángoló fejű agyagcsászár és a több ezer éves, oszladozó hullák összecsapásánál még egy kerületi keresztrejtvényfejtő bajnokság is izgalmasabb. Úgyhogy az egyetemes filmkultúra és a mozikedvelő közönség is akkor jár a legjobban, ha a következő forgatókönyvírót vagy producert, aki egy újabb múmiafilm ötletével áll elő, finom szövésű gyolcsokba tekerve belerakják egy ládába, és elássák egy elhagyatott, porlepte díszletraktár mélyére.
A Múmia – A Sárkánycsászár sírja. (The Mummy: Tomb of the Dragon Emperor). Német–kanadai–amerikai kalandfilm, 116 perc, 2008. Rendezte: Rob Cohen. Szereplők: Brendan Fraser, Jet Li, Isabella Leong, Luke Ford. Írta: Miles Millar. Kép: Simon Duggan. Zene: Randy Edelman. Értékelés az 1–5-ös skálán: 1.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
Látogatottsági adatok