Kürti Andrea illusztrációin a hagyományos, népies, esztétizáló ábrázolást ötvözi modern elemekkel
Csukás István és Zalán Tibor írót, költőt jelölte az Astrid Lindgren Emlékdíjra a Magyar Gyermekirodalmi Intézet, amelynek két nemzetközi jelöltje a díjra két illusztrátor: a Kolozsváron élő Kürti Andrea és az Olaszországban élő Szulyovszky Sarolta.
2018. október 15., 13:562018. október 15., 13:56
A Magyar Gyermekirodalmi Intézet negyedik éve jelölhet szerzőket, illusztrátorokat, olvasásnépszerűsítéssel foglalkozó szervezeteket az Astrid Lindgren svéd írónő, a Harisnyás Pippi megalkotója emlékére létrehozott gyermekirodalmi díjra – közölte az intézmény az MTI-vel. Mint írják,
Minden jelölő szervezet évente két hazai és két külföldi jelöltet terjeszthet fel a díjra, ezekből a jelölésekből áll össze az a jelöltlista, amelyből a zsűri kiválasztja a díjazottat. Minden alkotó és minden szervezet teljes életművét mérlegelik. A díjazott nevét a tavaszi bolognai könyvvásáron hozzák nyilvánosságra, majd júniusban Stockholmban adják át az elismerést. A díjazott ötmillió svéd korona elismerésben is részesül, és ő is jelölhet a következőkben a díjra. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet negyedik éve jelöli a hazai alkotók közül Csukás István írót, költőt a rangos nemzetközi elismerésre.
Több korosztályt is meg tudnak szólítani a kötetei: a kisebbek Pom-Pom, Süsü, a sárkány, Mirr-Murr meséivel ismerkedhetnek meg, a nagyobbak ifjúsági regényeit olvashatják: a Keménykalap és krumpliorr, a Csicsóka és a moszkitók, a Vakáció a Halott utcában című regényeinek számos szállóigéjét ismerik gyerekek és felnőttek.
A Magyar Gyermekirodalmi Intézet TOP25-ös ajánlólistáin minden évben szerepelt egy-egy kötettel, 2017-ben és 2018-ban is elnyerte a Szép Magyar Könyv díját Budapesten, 2016-ban Romániában elnyerte a legjobb illusztrátornak járó díjat. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet jelöléseivel bízik abban, hogy a méltán jeles magyar és külföldi, de a magyar gyermekirodalomhoz sok szálon kötődő alkotók munkássága nagyobb nemzetközi figyelemre számíthat.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!