Fotó: Boda Gergely
Az intézménynek egyelőre sem hivatalosan kinevezett igazgatója, sem főszerkesztője nincs, így a kimondottan szakmai kérdésekre egyelőre nincs kitől választ várni. A tévé létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány (JJA) munkatársai is óvatosan bánnak az információszolgáltatással, mint kifejtették, ez ügyben érdemben csak a szervezet elnöke, Nagy Zsolt nyilatkozhat.
Az Erdélyi Magyar Televízió megvalósításáról 2003. november 14-én, Budapesten folytatott tárgyalás során született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. A tévé a Hodgyai Géza gyergyószentmiklósi médiavállalkozó 70 százalékos és Hodgyai Edit 30 százalékos tulajdonában levő Entel Kft. nevére bejegyzett, kihasználatlan frekvencián sugározna.
„Még nem tisztázódott teljesen a feladatköröm, de az bizonyos, hogy nem én fogom vezetni a televíziót” – szögezte le lapunk érdeklődésére Szepessy Előd, az alapítvány igazgatója. Hangsúlyozta, „civilként” ő nem kíván beleszólni sem az alkalmazások, sem a későbbi működtetés folyamatába, ami szerinte csakis a szakmabeliek feladata lehet. Az általa vezetett kolozsvári székhelyű Janovics Jenő Alapítványt pedig egyszerű háttérintézménynek nevezte, mely hazai és magyarországi pályázatok útján tartaná fenn a televíziót. Ugyanez a szervezet működteti az Erdély FM rádióprodukciós stúdiót is, melynek vezetője, Kelemen Attila Ármin sem tud sokkal többet a tévések szervezkedéséről. „Engem a rádió létrehozásával bíztak meg, azonkívül, hogy a szomszédos helyiségekben építőtelep van, semmi lényegeset nem mondhatok” – zárta le a beszélgetést Kelemen. A Kolozsvár és Marosvásárhely között ingázó vezető a munkatársai körében elterjedt hírről sem tudott, mely szerint több rádiós szívesen átigazolna a tévéhez.
Kérdések halmaza
Bizonytalanság övezi Szudár László békéscsabai tévés menedzser státusát is. A szakemberrel hosszú ideje folynak az adó beindításáról szóló tárgyalások. Több erdélyi televíziós műhely képviselője tudni véli, hogy a JJA kuratóriuma a gazdag tapasztalattal rendelkező Szudárt készül megbízni a szervezői munkával. „Sajnos még semmi biztosat nem tudok, pedig 2005 óta folynak a tárgyalások, és lényegében azóta dolgozom az erdélyi televízió szervezésén. Azóta már el kellett volna dőlnie, szükség van-e rám vagy sem” – nyilatkozta a Krónikának Szudár László. Atizenhét évvel ezelőtt Békéscsabán A Magyarország első magántévéadóját létrehozó vállalkozó a kommunikációs akadályok ellenére is szívesen venné, ha az alapítvány őt bízná meg az erdélyi tévé beindításával. Mint mondotta, számára ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem szívügy. „Megtiszteltetés lenne számomra, hiszen a televíziózás a hobbim, mondhatnám úgy is, az életem” – tette hozzá.
Békéscsabai vagy helyi vezetővel
A Szudárral való együttműködésről kérdezve Nagy Zsolt lapunknak kifejtette, bár szerződést még nem kötöttek, mindenképpen számítanak a magyarországi szakemberre. „Szudár László olyan ember, aki partnerünk a tévé létrehozásában” – jellemezte Nagy Zsolt a magyarországi televízióst. Kérdésünkre, hogy ő irányítja-e kezdetben a szerkesztőséget, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke árnyaltabban fogalmazott. Mint mondta, jó szakembernek tartja Szudárt, de úgy véli, magyarországiként nehezebben boldogulna a romániai körülmények között. Ezzel szemben Szudár nem tart az idegen környezet kihívásaitól. „Amikor a 90-es évek elején a szakmát tanultam, én is azt kérdeztem a minket oktató és irányító amerikai médiásoktól, hogy a tengeren túlról érkezett emberek honnan tudják, mi a jó és mi a rossz a magyar nézőknek? Elnevették magukat, és azt mondták, a tévénézők között nincs különbség, a világ bármelyik részén is éljenek. Megtanultam, hogy tévésként nekem az a legfontosabb feladatom, hogy a nézőt szolgáljam” – fejtette ki lapunknak a békéscsabai televíziós menedzser.
Nagy Zsolt: nem párttévé lesz
Nagy Zsoltnak és az általa vezetett Janovics Jenő Alapítványnak hamarosan döntenie kell a munkatársak ügyében is. Mint elmondta, akár egy héten belül meghirdetik a negyven állás egy részét. Kérdésünkre, hogy kikre számítanak elsődlegesen, Nagy Zsolt kifejtette: a tanulni vágyó fiatalokat és a más adóknál tapasztalatot szerzett tévéseket egyaránt szívesen látják. Arra a kérdésünkre, tart-e attól, hogy a számos összefonódás miatt a nézők eleve RMDSZ-tévének fogják beskatulyázni az új adót, Nagy határozott nemmel válaszolt. „Azt üzenem azoknak, akik már most ilyesmit állítanak, hogy az év közepétől nézzék az adónkat, és győződjenek meg róla, hogy ez nem párttévé” – mondta a Janovics Jenő Alapítvány elnöke.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.