A Kilenc című, Györfi Csaba rendezte temesvári előadás Fellini 8½ című, félig önéletrajzi filmjének adaptációja
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Nézők nélkül, főpróbai keretek közt zajlott a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Kilenc című musicaljének bemutatója. Györfi Csabával, az előadás rendezőjével arról beszélgettünk, miként hat az alkotói munkára az állandósuló bizonytalanság, és hogy létezhet-e egyáltalán nézők nélkül színház.
2021. április 04., 19:292021. április 04., 19:29
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban hónapok óta várat magára a közös térben történő élményszerzés, hiszen a városban stabilan magas a fertőzöttségi arány. Az idei évad második bemutatóját a színház zárt ajtók mögött kényszerült megtartani. A Györfi Csaba rendezésében színpadra állított Kilenc című musicalt – amely Federico Fellini 8½ című, félig önéletrajzi filmjének adaptációja – a színészek március 21-én nézők nélkül, főpróbai keretek közt játszották. Az előadás rendezőjét arról kérdeztük, hogyan hat az alkotói folyamatra és magára az alkotásra, ha a végeredmény utáni várva várt premieren nincs jelen a nagyérdemű.
A színház több ezer éves hagyománya kizárólag úgy maradhatott fenn az egyre ingergazdagabb technológiákkal élő szórakoztatóipar világában, hogy a néző-színész kölcsönhatását alapul vevő, egyszeri és megismételhetetlen találkozásra épít. A fizikai távolságtartás követelménye éppen a színházi hagyomány alapjait ingatta meg, jelentős változások elé állítva a színházi közeg valamennyi alkotóját.
A szabadúszó rendezőre és koreográfusra, Györfi Csabára is frusztrálóan hatott a színházakat fokozottan érintő, járványhelyzeti bizonytalanság. Tapasztalata szerint a bizonytalanság miatt az előadók is másképp próbálnak, mint korábban:
Hozzátette, rendezőként – akinek a folyamatban való gondolkodás az elsődleges feladata – többletkihívást jelentett állandó készenléti állapotban alkotni. „Kétszer annyi vagy még több energiát égetek ebben a helyzetben, mert úgy létezem egy próbafolyamatban, hogy bármikor megszakadhat, eltolódhat, leállhat az a rendszer, amiben éppen vagyok. Erre fel vagyok készülve, és bízom abban, hogy jól fogok improvizálni, ha lépni, váltani kell” – vázolta a rendező. Az egy éve tartó készültség azonban idővel őt is megtanította alkalmazkodni a „napról napra történő élet” állapotához.
Györfi Csaba: egyáltalán nem könnyű az alkotóknak úgy befejezni egy anyagot, hogy azt nem látta néző
Fotó: Facebook/Györfi Csaba
Bár a Kilenc című musicalben részt vevő alkotók a próbafolyamat kezdetétől sejthették, hogy az előadás egyelőre nem kerül nézők előtt bemutatásra, mégis teljes energiabedobással dolgoztak. Györfi Csaba kifejtette, az előadás felépítése közben rendszerint nem a folyamat végével foglalkozik, hiszen az egyszer úgyis bekövetkezik. Inkább arra figyel, ami az adott körülmények közt inspirálni tudja, jelen esetben például az erős egyéniségekből és számos fiatal előadóból álló temesvári társulat. Ennek ellenére érzett egyfajta csalódottságot a folyamat végén, azonban ez nem befolyásolta a próbafolyamat egészét, számára ugyanis a társulattal való találkozás és a közös ügyön való együttgondolkodás fontossága került inkább előtérbe.
– idézte fel a rendező. Elmondása szerint a Fellini-adaptáció színpadra alkalmazásánál két alapvető szempontot tartott szem előtt: egyrészt figyelt arra, hogy a történet a néző számára is személyessé tudjon válni, másrészt viszont – musicalről lévén szó – olyan erőteljes zenei világ építésére törekedett, ahol az előadók zenei tehetsége és a dalok professzionális megszólaltatása egyszerre tudja képviselni a darab dramaturgiáját. Az előadásban használt színházi elemek érvényességét azonban egyelőre nem nyílt alkalmuk a nézők jelenlétében lemérni, így a premier tulajdonképpen főpróbának felelt meg.
Györfi Csaba szerint az előadás koncepciója még inkább nélkülözhetetlenné teszi a nézők előtt történő játék aktusát. Hozzátette,
„Számomra a nézők és játszók együttes energiájából születő csoda jelenti az előadást magát. Ez párbeszéd, bármelyik fél hiánya esetében nem beszélhetünk színházról. A nézők nélküli színház üres próbálkozás valamiféle túlélésre” – mondta a rendező.
Úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzet sajnos nagymértékben befolyásolhatja a színház definícióját és jövőjét, a nézők vágynak a színházra, az előadók arra, hogy nézzék őket, ha ez sokáig nem tud beteljesülni, mindkét fél morális sérülést szenvedhet, mely globális szinten nagyon sok embert érinthet. Reméli ugyanakkor, hogy a befektetett munka nem válik fölösleges időpazarlássá, és a nagyérdemű mielőbb élőben is megtekintheti az előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!