Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron találkoznak a napokban olvasóikkal a szerzők
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája
Semmiféle online könyvbemutató, irodalmi est nem képes pótolni a szerzők és olvasók személyes részvételű találkozását – mondták el megkeresésünkre az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) azon tagjai, akik felolvasó körútra indulnak csütörtökön, és három székelyföldi városban lépnek fel közönség előtt.
2021. április 14., 21:182021. április 14., 21:18
2021. április 14., 22:442021. április 14., 22:44
Székelyföldi felolvasókaravánra indul az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Erdélyi Híradó Kiadó április 15–17. között. Első körben Hargita megyei állomásokon, pontosabban Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatja be legújabb kötetét három szerző: Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, az E-MIL elnöke, Papp Attila Zsolt Csiki László-díjas költő és Szántai János Kemény Zsigmond-díjas költő, író. A meghívottakkal Zsidó Ferenc író, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélget.
„Mivel ilyen pandémiás időket élünk, ennek a felolvasásnak a lehetősége – ami most már hála Istennek valósággá válik – fölér egy más kontinensre való utazással. Hiszen tavaly nyár óta nem nyílt lehetőség személyes találkozásra az olvasókkal” – mondta el megkeresésünkre Karácsonyi Zsolt. Hozzátette,
Az aradi születésű Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, egyetemi adjunktus a kolozsvári egyetem média tanszékén. 2013-tól a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, 2014-től az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke. Nyolc verseskötet szerzője, több mint tíz műfordítása jelent meg. Legutóbbi kötete 2020-ban jelent meg Függőleges állat címmel.
Papp Attila Zsolt költő, újságíró a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat, a Főtér portál és a Filmtett szerkesztője – aki szintén fellép az irodalmi karavánon – az élő író-olvasó találkozók fontosságáról beszélt a Krónikának.
– mondta megkeresésünkre Papp Attila Zsolt költő. Úgy fogalmazott, ha hihetünk Kányádinak, „a vers az, amit mondani kell”, és nem mindegy, hogy egy szenvtelen képernyőnek (mint az utóbbi, pandémiás évben) vagy testileg-lelkileg jelen lévő, hús-vér embereknek mondjuk. „Nem vagyok az a kifejezetten „fellépős” alkat, aki folyton úton lenne, de már több mint egy éve nem voltam „rendes” könyvbemutatón – nemcsak a sajátomon, másén sem. Hiányzott, jó lesz, kicsit olyan, mint egy időutazás” – tette hozzá Papp Attila Zsolt, lapunk volt munkatársa. Több verseskötete látott napvilágot, A Dél kísértése 2002-ben, a Fogadó a senkiföldjén 2008-ban, a Vízimozi 2012-ben, legutóbb pedig Az atlantiszi villamos 2018-ban.
Szántai János kolozsvári költő, író, forgatókönyvíró, újságíró, filmkritikus, akinek tavaly látott napvilágot legutóbbi verseskötete, szintén az írók és olvasók személyes találkozásának jelentőségét emelte ki. „A pandémia alatt az írókról is járta a programozós vicc, hogy csak ülnek, körmölnek, mindegy, mi van odakint, sürgősségi állapot, avagy épp világszabadság. Hát, ez részben így is van.
Fotó: Gábos Albin
Ami az emberekkel való »hús-vér« találkozást, beszélgetést, vitát illeti, nem tudom, hogy viszonyulnak ehhez a programozók. Egy biztos: nekem borzasztóan hiányoztak a felolvasások, irodalmi körök, kocsmai viták. És ezt semmiféle online könyvbemutató, irodalmi est (milyen is egy virtuális irodalmi est?) nem tudta pótolni, hogy egymás szemébe nézünk, örülünk a jó szónak, becsülettel álljuk a kritikát, fizikai tér-időben kapcsolódunk egymáshoz” – fogalmazott megkeresésünkre Szántai János.
Arról is szót ejtett, van valami, amire a pandémia előtt talán nem tekintettünk akkora megbecsüléssel.
– mondta Szántai János.
A Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Zsidó Ferenc író, kritikus lesz a rendezvénysorozaton a költők beszélgetőtársa. „Bele vagyunk már savanyodva az online rendezvényekbe, úgyhogy most rendkívül izgatott vagyok, hogy végre találkozhatok a meghívott szerzőkkel és a közönséggel” – mondta a Krónikának.
Az irodalmi karaván csütörtökön 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, pénteken 18 órától a székelyudvarhelyi városháza Szent István termében, szombaton 17 órától pedig a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban várja a közönséget. A szerzők kötetei a helyszínen megvásárolhatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!