Kiderült, miként visszhangzik a színészekben 1989 üzenete

1989

A neobizánci császárt játszó Bogdán Zsolt, valamint Váta Lóránd a Páskándi Géza művéből készülő, Pornokrácia című előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A jelenlegi romániai politikai kontextusban hátborzongatóan aktuálisnak tűnik az 1989-es fordulat „groteszk látomása”, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb előadásában jelenik meg. Páskándi Géza Pornokrácia című művét Szabó K. István rendezi, a társulat 22 színésze lép fel az 1989-es eseményeket megközelítő produkcióban. Az ősbemutatót vasárnap tartják, a beharangozó szerdai sajtótájékoztató jó alkalom volt arra, hogy az alkotók megfogalmazzák gondolataikat a 35 évvel ezelőtti történésekről.

Kiss Judit

2024. december 11., 16:272024. december 11., 16:27

2024. december 11., 17:092024. december 11., 17:09

A Kolozsvári Állami Magyar Színház soron következő premierje a Páskándi Géza Pornokrácia című, az 1989-es fordulatról szóló művén alapuló ősbemutató lesz, amely több szempontból is különlegesnek ígérkezik – derült ki a produkció szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján.

1989 Galéria

Különleges előadást, ősbemutatót harangoztak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Szabó K. István által rendezett előadás a 35 évvel ezelőtt történt 1989-es fordulat,

valamint a Ceaușescu-házaspár bukása és kivégzése körüli, valamint az akkori új „demokrácia” kérdéseket feszegeti, de arra is keresi a választ, hogy miért lett különösen aktuális 2024 végén az a politikai kontextus, amit Páskándi írása körüljár.

A sajtótájékoztató több lett, mint egy előadás beharangozója. A jelenlévő alkotók: Szabó K. István rendező, Bessenyei Gedő István dramaturg, Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, Kiss Borbála díszlettervező, Sinkó Ferenc koreográfus az előadás műhelytitkairól beszélt, majd

az előadásban szereplő 22 színművész közül 16-an megosztották gondolataikat egyfajta „ankét” keretében arról is, miként visszhangzik bennük – a jelenlegi történések fényében is – az 1989-es rendszerváltás.

1989 Galéria

Laczkó Vass Róbert és Szabó K. István rendező próba közben

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Vajna Noémi, a színház dramaturgja vezette magyarul és románul a beszélgetést, amelynek nyomán nemcsak a produkcióról derültek ki kulisszatitkok, hanem egyfajta összkép is kirajzolódott arról, miként él az 1989-es fordulat az idősebb színészek emlékezetében és a fiatalok miként közelítik meg a számukra „történelemnek” számító, mégis aktuális és összetett kérdést.

Tompa Gábor színházigazgató felvezetőként elmondta,

Páskándi Géza (1933 – 1995) jelentős erdélyi magyar költő, próza- és drámaíró volt, aki szinte 7 évet töltött politikai fogolyként, majd az 1980-as években kitelepült Magyarországra.

„A kolozsvári színház 50 évvel ezelőtt mutatta be Páskándi Tornyot választottam című, Apáczai Csere Jánosról szóló drámáját Harag György rendezésében. 35 évvel a rendszerváltás után mutatjuk be a Pornokráciát, amelyet Szabó K. István fedezett fel egy antikváriumban: tulajdonképpen nem is színmű, hanem regényszerű esszé, amely az 1989-es fordulatról szóló groteszk látomás. A jelenlegi politikai történések kontextusában különleges aktualitást kap a mű” – fejtette ki Tompa Gábor. Emlékeztetett arra is, hogy novemberben az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál témája is az volt: 35 évvel a rendszerváltás után. Azt is elmondta, a Pornokrácia előadásban lép fel első ízben a kolozsvári társulat tagjaként Demeter András, aki frissen csatlakozott a társulathoz.

1989 Galéria

Albert Csilla, Bessenyei Gedő István, Szabó K. István és Vajna Noémi a sajtótájékoztatón

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Szabó K. István arról beszélt, hogy Páskándi írásán átsüt annak az embernek a dühe, aki megjárta a poklot a kommunizmus idején, és 1989 után szabadon kiírta mindezt magából . „A hatalmi gőg mindig mulandó. Páskándi írásából egyfajta prófécia is kiolvasható: 35 év elmúltával azt érezzük,

igaz ma is minden szava, hiszen egy torzuló, groteszk világban élünk. A műnek sok rétege van, kevés benne a történet és sok az interpretáció, de látványos, izgalmas előadást igyekeztünk alkotni, amelynek láttán a nézők remélhetőleg »tovább írják« a történetet” – mutatott rá a rendező.

Arról is beszélt, hogy milyen fontos szerepet kap a produkcióban az Ovidiu Iloc által jegyzett, disszonáns, a tartalom groteszk, abszurd voltához kiválóan illeszkedő zene. „A darab a dráma és a pamflet között mozog. Hangsúlyos szerepet kap benne a siratóasszonyok kórusa, amely – hasonlóan a görög drámákhoz – végigkíséri, mintegy kommentálja az eseményeket” – mutatott rá a rendező. Bessenyei Gedő István dramaturg – aki egyébként a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója – elmondta,

tulajdonképpen új szövegkönyvet kellett írni az esszészerű írásból, a 180 oldalas szöveg végül többszöri módosítás nyomán 50 oldalasra szűkült, és a végső változatot a rendezővel és a színészekkel együtt, „kalákában” alkották meg.

1989 Galéria

Albert Csilla és Demeter András a Pornokrácia című előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A dramaturg idézte Páskándi szövegét, amely meglátása szerint is különlegesen aktuálissá vált mára: „lehet-e demokrácia, vagy csak pornokratikus demokrácia?”. Kiss Borbála magyarországi díszlettervező azt mondta, hogy a darab kétarcú – egyrészt a bizánci császár bukására, másrészt a román diktátor végnapjaira utal – , valamint összetettsége azt diktálta, hogy egyszerűsítsék, költőivé tegyék a látványvilágot. Szintén az egyszerűsítési szándékot emelte ki Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, kifejtve, hogy a 22 színész mindenike öltözetet vált, van, aki nemcsak kétszer, hanem akár ötször is az előadás folyamán. Sinkó Ferenc koreográfus is kiemelte, hogy a különleges zeneiség határozta meg a produkció mozgásvilágát.

A színművészek kérésre válaszolva megosztották az 1989-es fordulattal kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat. A neobizánci császár nejét játszó

Albert Csilla felelevenítette, hogy ő mindössze 9 éves volt, 1989-ben, de szorongásként, félelemként maradt meg benn a változás emlékezete.

A Jusztinosz neobizánci császárt játszó Bogdán Zsolt arról beszélt, hogy ő 50 évvel ezelőtt látta a kolozsvári színház Tornyot választok című előadását Csíkszeredában, gyerekként, és hogy a Harag-rendezés mély benyomást tett rá. Arról is beszélt, hogy az 1989-es fordulatot feleségével, Csutak Réka színművésszel együtt – aki szintén színpadra lép a Pornokrácia című előadásban – szatmárnémeti segédszínészként élte át.

Jan Kott gondolatát idézném, aki azt mondta, hogy minden hatalomra jutott diktátor előbb-utóbb beleütközik mindabba, ami őt hatalomra emelte” – mondta Bogdán Zsolt.

1989 Galéria

A Pornokrácia című előadás alkotógárdája

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Azok a további színészek, akik gyerekként vagy fiatal felnőttként élték meg 1989-et – Vindis Andrea, Fogarasi Alpár, Kardos M. Róbert, Orbán Attila – a sajtótájékoztatón úgy nyilatkoztak: amit 35 évvel ezelőtt reméltek, az furán fonák összefüggésben jelenik meg a mostani politikai helyzet fényében. Fogarasi Alpár felelevenítette, miként élte meg gyerekként Kolozsváron a forradalom napját, amikor elkezdtek lőni a Főtéren – ahol sokan vesztették életüket – ő pedig a nagytatájával együtt menekült el az események közeléből.

„Én 23 évesen éltem át 1989-et, benne voltam a sűrűjében, Temesváron és Csíkszeredában is ott voltam a tömegben. Aztán a következő évtizedekben azt láttuk, hogy később hányan, miként próbáltak erőt kovácsolni ebből a történetből. Ezt az előadást azok emlékének ajánlom,

akik életüket vesztették 1989-ben, a fekete márciuskor, a Colectiv-tűzvészben, valamint annak a több mint 5 millió „élőhalottnak”, akik elhagyták ezt az országot” – fogalmazott Orbán Attila.

Kardos M. Róbert – aki tavaly tért vissza hosszú idő után a kolozsvári társulathoz – úgy fogalmazott: ő is a sötét kommunizmus gyermeke, aki három hónapot töltött a Duna-csatornánál, aztán hosszú katonaságban, majd segédmunkásként, mert reménytelen volt színésznek mennie – abban az időben ugyanis mindössze egy embert vettek fel a színire.

„Nézzük meg, mi lett 35 év után ebben az országban – elkeserítő.

De mindenképp köszönöm, hogy játszhatok ebben az előadásban, és annak is nagyon örülök, hogy Bogdán Zsolttal egy produkcióban játszhatom újra, 21 évnyi szünet után” – mondta Kardos M. Róbert. A társulat fiatal tagjai közül sokan még meg sem születtek 1989-ben.

1989 Galéria

Előtérben Lackzó Vass Róbert az előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Román Eszter, Daradics Hannah, Tőtszegi Zsuzsa, Kiss Tamás, Marosán Csaba, András Gedeon és Pánczél Lilla is úgy nyilatkozott, bár számukra eddig „történelem” volt

a szüleik, nagyszüleik elbeszélése, valamint a történelemkönyvekből kirajzolódó 1989-es fordulat, most azt érzik: hátborzongatóan „aktuálissá” vált Romániában az, ami akkor történt.

A Pornokrácia című előadást a vasárnapi bemutatót követően december 18-án láthatja a közönség. További részletek a színház honlapján találhatóak.

korábban írtuk

Még várni kell a jó értelemben sokkoló dramaturgiára a 21. századi romániai színházi életben
Még várni kell a jó értelemben sokkoló dramaturgiára a 21. századi romániai színházi életben

Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron