Fotó: A szerző felvétele
2008. május 15., 00:002008. május 15., 00:00
Hogyan született a Film.dok ötleteÖt évvel ezelőtt hívott fel Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója – akivel a Duna Televízióban és a Magyar Televízióban alkotótársak voltunk –, és elmondta, hogy az intézetnek megmaradt némi pénze, amit el kell költeni. Kitaláltuk, hogy filmfesztivált szervezünk, de pályázni is kellett, mert a pénz nem volt elég. Beke kitalálta, hogy legyen a fesztivál neve dok, én, hogy legyen film.dok, közösen, hogy legyen ez az a pont, ami köré a dokumentumfilm alkotói, kedvelői gyűlhetnek.
Közrejátszott, hogy ön is dokumentumfilm-rendező?
Szeretem a műfajt, közel háromszáz dokumentumfilmet készítettem, de mindig nagyon utáltam nézni. Ez mára változott meg, amikor évente 200, a film.dok-ra jelölt filmet kell megnéznem. Azt hiszem, azok a formanyelvi elemek fogtak meg, amiket az alkotók használnak.
Miért fontos egy ilyen regionális fesztivál?
Nagyképűen szoktuk mondani, hogy szeretnénk a dokumentumfilmes szakma parlamentje lenni. Kevés olyan fesztivál van, amely az alkotókról szól, mi nekik szeretnénk teret biztosítani, a rendező-rendező és rendező-néző párbeszédeknek. Az alkotók ötven százaléka szokott eljönni, ami jó arány. Másrészt a fesztiválok általában nemzetköziek lettek, ami a lehető legroszszabb irány, mert a külföldi, sok pénzből készített dokumentumfilm mellé kerül a még nem erős, helyi alkotás.
Milyen az idei dokumentumfilmes mezőny?
Hosszúak a filmek, hiába hívjuk fel erre a figyelmet. Sára Sándor, a zsűri elnöke tavaly a díjkiosztón mutatta is az ollót a kezével: tessék megvágni a filmet. Az egészséges arányt körülbelül a filmek két százaléka találja meg, és ez nagyon kevés. A beszélőfejes film – amikor nem folyamatában nézünk végig egy történetet, hanem valaki meséli – is túl sok. Örülök a temperamentumos filmeknek, amelyek a mai ember problémáit vetik fel, azokat is szeretem, amelyek a műfaj határait súrolják, a fikció felé mutatnak, dramatizáltak.
Román és magyar filmek vannak a fesztiválon. Milyen jellemzőket lát?
A román film temperamentumos, hatásvadász, a magyar távolságtartóbb, elemzőbb. Kevés román alkotás van a versenyfilmek között, aminek anyagi okai vannak: több pénzt kapnak a magyarországi alkotók. Ott már meg lehet élni dokumentumfilm-készítésből.
Az anyagi korlátok lehetetlenítenék el az alkotást?
Rossz rendszert szoktak meg mostanra az alkotók, az utolsó időszak mindkét országban művészetellenes, korrupt filmfinanszírozási rendszert indított útjára. Tavaly Kovács György, az ORTT elnöke azt ígérte, hogy lesz közös román–magyar dokumentumfilmek gyártására anyagi keret, ugyanerre a román kormányzat részéről is volt ígéret. Nem tudok róla, hogy létrejött volna.
Mennyit fejlődött szakmailag öt év alatt a film.dok?
Költségvetésileg visszafejlődött, pedig az a közösség, amelyik a kultúrájára nem fordít anyagiakat, önmagát fojtja meg. Az anyagi bizonytalanság rányomja a bélyegét a szervezésre.
A Cotidianul napilap filmfesztiválokat kategorizáló listáján nyolcadik a fesztivál. A közönség viszont nem tolong a nézőtéren...
Nézőpont kérdése, ugyanis ha figyelembe vesszük, hogy a Kamera Hungária filmfesztiválon például minden filmre egy néző esik, ahhoz képest itt tömeg van, hiszen 20-25-en néznek minden filmet. Vannak, akik évről évre eljönnek, megállítanak a folyosón, és boldogan mondják, hogy minden filmet megnéztek.
Sz. Z.
Csiga és grillcsirke a Nagyon Rövid Filmek Nemzetközi Fesztiválján
„Egyik órán épp csigákat rajzolgattam. Csak akkor tudok figyelni, ha rajzolok közben. Innen jött az ötlet a szánkázó, fának ütközéskor uniós csillagokat látó csigáról” – összegzi 50 másodperces filmjének történetét Hegyeli Hunor. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem végzős, reklámgrafika szakos hallgatója Csigafutam című animációs filmjével elnyerte az országos első díjat a 23 romániai városban párhuzamosan zajló Nagyon Rövid Filmek Nemzetközi Fesztiválján. Évfolyamtársai, Fórizs Attila és Miklós Albert Loránd Countdown (Visszaszámlálás) című animációja különdíjat kapott. Nem annyira az oklevelek számítanak, mint az, hogy megmutathatták munkáikat a nagyközönségnek, és az ilyen versenyeken más stílusokkal, más módszerekkel is lehet ismerkedni – értettek egyet a diákok. Mint elmondták, ők az animáció modernebb, számítógépes kivitelezésre alapuló ágazatát művelik, szemben a klasszikus, „rajzfilmesebb” látásmóddal. Mindhárman szívesen foglalkoznának animációkészítéssel, ám támogatás nélkül nehéz feladat előtt állnak. Egyetlen, 3D-s megjelenítésre alkalmas program ára több ezer euró, egy profi animációs stúdió több tízezer euróba is belekerülhet – jegyezte meg Hegyeli Hunor. Bár most a diákok főként az államvizsgára készülnek, Fórizs Attila már készíti az idei Tusványos, a nyári szabadegyetem és diáktábor animációs hirdetéseit is.
F. N. L.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.