Percre pontos jubileum a szatmári színházban: 130 éve adták át a teátrum épületét, a budapesti Nemzeti is „visszatért”

Percre pontos jubileum a szatmári színházban: 130 éve adták át a teátrum épületét, a budapesti Nemzeti is „visszatért”

A Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila és Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója a szatmári ünnepen 

Fotó: Harag György Társulat

Kiállítással és a budapesti Nemzeti Színház díszelőadásával is ünnepelte a szatmári színház épületének 130. „születésnapját”. A Nemzeti pénteki vendégjátéka azért is volt jelentős, mert a társulat pontosan 130 évvel ezelőtt is fellépett Szatmáron.

Krónika

2022. január 16., 11:362022. január 16., 11:36

2022. január 16., 13:212022. január 16., 13:21

A színházépület átadásának 130. évfordulóját ünnepli a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és Mihai Raicu Társulata a pénteken kezdődött, négynapos rendezvénysorozattal.

Sőt az ünnep percre pontos is volt, ugyanis ahogy annak idején, úgy most pénteken is 19.30 órai kezdettel a budapesti Nemzeti Színház művészeinek fellépése volt az est csúcspontja.

A színházi előadást megelőzően a hivatalos megnyitó keretében kiállítás nyílt a színház előterében és a körfolyosóin – számolt be róla a teátrum közleménye. Az előtérben színházi relikviákat állítottak ki, melyek közül néhány színháztörténeti szempontból jelentős: sok évtizedes, sőt, évszázados szövegkönyveket, kitüntetéseket és díjakat, a társulat életében fontos szerepet betöltő direktorok pecsétjével ellátott dokumentumokat, a magyar színjátszás kiemelkedő alakjainak kézjegyeivel ellátott fotókat, olyanokét, akik Szatmárnémetiben is megmutatták tehetségüket egy-egy előadás erejére.

Információs pannók segítenek a látogatóknak megismerni a szatmári magyar és román színjátszás történetét, a folyosókon pedig plakátreprodukciókon keresztül kaphat a közönség betekintést a Városi Színház, a Népszínház, a Nottara Színház, az Állami Magyar Színház, a Kölcsey Színház és az Északi Színház múltjába – a változó megnevezések ugyanazt az épületet jelölik: a 130 éves szatmári színházét.

Felújítások a színházban

A megnyitón Nagy Orbán, a színház főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta:

építészeti és színháztörténeti szempontból is fontos az évforduló, melyen az ékszerdobozként emlegetett épület kerül a figyelem középpontjába.

A hely, amely csodálatos találkozások helyszíne, ahol a magyar, a román és a nemzetközi drámairodalom híres figurái elevenedtek meg nagyszerű színészek előadásában. „Bízunk benne, hogy ez még hosszú időkig így is marad” – mondta a főigazgató.

„Ami személy szerint engem illet, büszke vagyok arra, hogy néhány évvel ezelőtt kisebb-nagyobb mértékben én is hozzájárultam az épület korszerűsítéséhez. Alpolgármesterként jelen voltam, amikor Ilyés Gyula akkori polgármester egy papírlap sarkára felvázolva javasolta az ötletet, amely később egy európai alapokból finanszírozott projektben valósult meg” – mondta Kereskényi Gábor polgármester, a színházat fenntartó polgármesteri hivatal vezetője. Rámutatott,

jelenleg uniós forrásból finanszírozzák azt az 1,1 millió euró értékű beruházást, amelynek keretében megújul az Ács Alajos Stúdióterem, a stúdióhoz tartozó helyiségek, a nézőtér és az épület homlokzata, de korszerűsítik a világítást és a hangtechnikát is.

Pataki Csaba megyei tanácselnök emlékeztetett: a 130 év utóbbi évtizedeinek egy részében a színház a Szatmár Megyei Tanács alárendeltsége alá tartozott, az intézmény pedig azért állta ki a hosszú évtizedek megpróbáltatásait, mert minőségi kulturális élményt adott a közösségnek. Ovidiu Caița, a Mihai Raicu Társulat művészeti igazgatója felelevenítette, a színházat bombatámadás érte, bezárták a nácik és a kommunisták, az elmúlt két évben pedig egy kultúra iránt érzékeny vírus miatt zárultak be időszakosan a színház kapui. „Valószínűleg a legnehezebb periódus nem a bombatámadás volt, hanem amikor a művészek kénytelenek voltak elhagyni az épületet” – fogalmazott.

A Nemzeti számára fontos Szatmárnémeti

Bessenyei Gedő István a zajos színházi világot jelentő épületben a csendre hívta fel a figyelmet, kérve a hallgatóságot, hallgassanak ők is bele.

Idézet
Ebben a csendben színházépítők reménykedő felszusszanása neszez. És az első világháborúba, katonának elhurcolt művészek és nézők sóhajtásai. Ebben a csendben meghallhatják Krémer Sándor hangját és a Harag Györgyét, vagy éppen a Mihai Raicuét”

– mondta a Harag György Társulat igazgatója.

Galéria

Fotó: Harag György Társulat

A díszelőadás a budapesti Nemzeti Színház művészeinek vendégjátéka volt: a feszültséget végig fenntartó Sára asszony című előadással csatlakoztak az ünneplőkhöz. Az előadás rendezője, a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila mondott köszöntőt a produkciót megelőzően, hangsúlyozva, hogy a „Nemzeti” mindig is a teljes magyar nemzetben gondolkodva próbál a legtöbb helyre eljutni. Különösen fontos azonban számára Szatmárnémeti, és a Harag György Társulat, mellyel már évek óta kölcsönösen kiemelten jó kapcsolatot ápolnak. A főigazgató figyelmeztette a publikumot: a szatmári magyar társulat komoly művészi értéket képvisel, amit nemrég Magyarország legrangosabb nemzetközi színházi fesztiválján, a MITEM-en is megmutattak, zajos sikert aratva a fővárosi közönség körében.

Bessenyei Gedő István társulatigazgató korabeli sajtótudósításból felidézte, pontosan hogyan is történt a 130 évvel ezelőtti színházavatás, majd megköszönte a Nemzeti Színház igazgatójának és művészeinek, hogy segítettek hasonló módon emlékezni erre az eseményre: 130 évvel ezelőtt is a Nemzeti Színház művészei léptek először a világot jelentő deszkákra Szatmárnémetiben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum