2009. február 13., 10:472009. február 13., 10:47
Az emeleti galériában a HMKK legutóbbi, tizenhatodik, oroszhegyi táborában készült pillanatfelvételeket láthatott a közönség; egyetlen témáról – a szilvaszedésről, a szilva ünnepéről és mindarról, ami ezzel jár, például a szilvaízfőzésről, kenyérsütésről. A táborban kirobbanóan jókedvű asszonyokat, férfiakat kaptak lencsevégre a fotográfusok: Ádám Gyula, Balázs Ödön, Balázs Attila, Bálint Zsigmond, Danis János, Erdély B. Előd, Hennig János, Molnár Attila, Szabó Attila, Veres Nándor.
Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész most bemutatott Székelyföldi vízkerekek nyomában című albumát már láthatta a vásárhelyi közönség, hiszen 2008 novemberében, a Nemzetközi Könyvvásáron a könyvet a legszebb kötetnek kijáró címmel jutalmazták. A Pro-Print Kiadó és a HMKK közös kiadásában megjelent könyvről Ádám Gyula a Krónikának elmondta, a szélmalmokat látványként örökítette meg, némelyikről sorozat is készült, végigkövette egy-egy malom pusztulását. A szövegíró Cseke Gábor publicistával igen érdekes együttműködésről számolt be a fényképész. „Ő azt várta, hogy én mutassam meg neki a képeket, én meg azt, hogy a már kész szöveghez válogassak fotókat. Aztán mind a szöveg, mind a fotógyűjtemény egyszerre készült el, anélkül, hogy ismertük volna egymás munkáját. Mikor elolvastam a szöveget, azt mondtam: nekem minden részéhez van képem. Azt hiszem, ritka dolog, mikor egy kötet így áll össze” – mesélte Ádám Gyula. Másik fotóalbuma, az Arcpoétika portrékat tartalmaz, amelyek csaknem húsz esztendő alatt készültek.
Bálint Zsigmond fotóművész, aki korábban sokáig a Marosvásárhelyi Fotóklub elnöke volt, a HMKK mind a 16 táborában jelen volt. Most a Lélekőrző falvaim című kötetét mutatta be a vásárhelyi közönségnek, amelyet Ádám Gyula fotográfus és Cseke Gábor újságíró szerkesztett. A kötet főként a HMKK-táborokban készült felvételeket tartalmazza. „A globalizáció lassan eléri, vagy már el is érte a falvainkat, minden megváltozik: a viselet, a szokások, az építkezési stílus” – figyelmeztetett a könyvbemutatón a szerző, akinek fotói azt a világot örökítik meg, amely a szemünk láttára foszlik szét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.