Fotó: Krónika
2007. február 07., 00:002007. február 07., 00:00
Végigméri a jelenlévőket,és dülöngélve, kortyolgatva elkezdi mesélniaz életét. Így kezdődött hétfőeste a szatmárnémeti Art Cafféban GaálGyula, az Északi Színház Harag GyörgyTársulata színművészének „Viszockij”című egyéni műsora. „Az idézőjeles címnem véletlen, hiszen az orosz Taganka Színházban,ahol Vlagyimir Viszockij is játszott, minden évbenmegrendezik a költő emlékére a„Viszockij”-műsort. Ezért én is idézőjelescímet adtam ennek az előadásnak: egyrésztigazodva a Taganka műsorához, másrészt adózniszeretnék a zseni költő emlékének” –magyarázta a színművész.
Arra a kérdésre, hogymiért éppen Viszockijt választotta, GaálGyula elmondta, a színművészeti főiskola elvégzésekorez volt az egyéni vizsgamunkája. Az előadásazonban akkor csupán néhány versből állt.Az évek során a műsor kinőtte magát, többolyan vers is belekerült, amely kiemeli a költő életénekfőbb állomásait. „Azért is bővítettemki a műsort, mert rádöbbentem, nagyon sokan nem ismerik– még azok sem, akik az ő generációjáhoztartoznak – Viszockij zsenialitását. Egyfajtafeladatnak is tekintem megismertetni a közönséggelegy olyan ember sorsát, aki szembeszállt a kommunistarendszer terrorjával. Egyéniségétbálványozta nemzete, a szókimondás, alázadás szimbólumának tartották”– tette hozzá Gaál Gyula. A színművészhangsúlyozta, nemcsak a lázadót akartabemutatni, hanem azt a szerencsétlen – vagy szerencsés– helyzetet, amikor a zseni találkozik egy átkoskorral, amely nem engedi kibontakozni, hanem olyannyira meghatározza,hogy „önmagában is száműzöttnek” érzimagát. Mint elmondta, a történet üzenete a maemberéhez: figyelnie kell a korra, amelyben él,figyelnie kell annak meghatározó, esetenkénttorzító hatásaira, és ezekhez kritikusankell viszonyulnia.
Gödri Alpár Béla
Keret
A géniusz életútja
Vlagyimir Viszockij orosz költő,színész, zenész, énekes 1938. január25-én született Moszkvában. Műszaki tanulmányaithamar abbahagyta a színészet kedvéért, aMoszkvai Művész Színház stúdiójábanvégzett 1960-ban. Először a Puskin, majd a MiniatűrSzínházban játszott, 1964-től életevégéig a Taganka Színház tagja volt.Többek között eljátszotta Brecht Galileijét,Lopahint Csehov Cseresznyéskertjében, Raszkolnyikovot aBűn és bűnhődésben. A 60–70-es évek szovjetifjúságának bálványa volt, akit ahivatalos kultúrpolitika alulértékelt,művészetét nem értették, háttérbeszorították. 1980. július 25-én, 42évesen hunyt el. Személye köré legendákszövődnek, halálának körülményeirőlés okairól találgatások és eltérőmagyarázatok keltek szárnyra. Tizenöt évvelhalála után Moszkvában szobrot állítottakneki.
M. É.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.