A kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban
Fotó: Facebook/Szucher Ervin
Szucher Ervin, a Krónika munkatársa új szórványriport-kötetet írt, a kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban.
2021. december 16., 11:092021. december 16., 11:09
2021. december 16., 11:232021. december 16., 11:23
A Fehér Hollók sorozatban, a Világhírnév Kiadónál látott napvilágot a Végvárak omladozó falai (III.) – Élő lelkek holt vidéke című könyv, amelyet Ötvös József nyugalmazott esperes méltat, majd a szerzővel beszélget. Az est házigazdája Bögözi Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének igazgatója.
Szucher Ervin hatodik önálló kötete a szórványról szól, ahol a történelmi változások nagyobb hatással vannak egy-egy település életére, az ott lakók mindennapjaira. Ahogy Ötvös József esperes a könyv előszavában fogalmaz, „a szórványtelepüléseken jobban érződik a történelem vihara, mivel legtöbb esetben épp az átvonult múltbéli események változtatták szórvánnyá az egykori tömbmagyarságot”.
Szucher Ervin könyvének egyik nagy érdeme, hogy olyan értékeket jelenít meg a legújabb kötetében, amelyről nélküle alig értesülhetett volna az olvasó. Romosodó, enyészet sorsára került régi kastélyok, egykor ott élt híres családok nevei kerülnek elő a beszélgetésekben. Rég elhunyt emberek emlékei bukkannak fel kötetlen párbeszédek keresetlen szavai között: Bethlenek és Wesselényiek, Telekiek és Hallerek.
Ahogy fogalmaz, „vannak olyan kisebb települések, ahol egy kezemen meg tudom számolni a magyar közösség tagjait. Ezek mind 70 fölötti személyek.” Ezekben a falvakban néhány év múlva egy magyar sem marad – vonja le a következtetést a riporter, aki szerint a kérdés sokkal összetettebb, mert igaz, hogy bizonyos közösségek és általuk települések tűnnek el, a szórvány mégsem hal meg. „Nem hal meg, de egyre közeledik a tömbhöz. A végvárak egyre közelebb kerülnek, bástyáik összehúzódnak.
– figyelmeztet a szerző. Érdeklődésünkre, hogy mindezek ellenére lát-e okot optimizmusra, elmondta, nem szeretné, hogy az olvasók sírva fakadjanak könyvével a kezükben, viszont zsákbamacskát sem árulhat. „Mindemellett akad, ami derűre ad okot: a legtöbb szórványtelepülésen van legalább egy-két lámpásember, aki mutatja a közösség számára az utat, és nem hagyja kialudni a reménység lángját” – fogalmaz Szucher, rámutatva azokra a sikertörténetekre is, amilyen például a Bukarestben élő 85 éves Kerestély Zsolt zeneszerző pályafutása, a református lelkész által felébresztett küküllővári magyarság önmagára találása, vagy az önállósodott Avasújváros fellendülése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!