A kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban
Fotó: Facebook/Szucher Ervin
Szucher Ervin, a Krónika munkatársa új szórványriport-kötetet írt, a kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban.
2021. december 16., 11:092021. december 16., 11:09
2021. december 16., 11:232021. december 16., 11:23
A Fehér Hollók sorozatban, a Világhírnév Kiadónál látott napvilágot a Végvárak omladozó falai (III.) – Élő lelkek holt vidéke című könyv, amelyet Ötvös József nyugalmazott esperes méltat, majd a szerzővel beszélget. Az est házigazdája Bögözi Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének igazgatója.
Szucher Ervin hatodik önálló kötete a szórványról szól, ahol a történelmi változások nagyobb hatással vannak egy-egy település életére, az ott lakók mindennapjaira. Ahogy Ötvös József esperes a könyv előszavában fogalmaz, „a szórványtelepüléseken jobban érződik a történelem vihara, mivel legtöbb esetben épp az átvonult múltbéli események változtatták szórvánnyá az egykori tömbmagyarságot”.
Szucher Ervin könyvének egyik nagy érdeme, hogy olyan értékeket jelenít meg a legújabb kötetében, amelyről nélküle alig értesülhetett volna az olvasó. Romosodó, enyészet sorsára került régi kastélyok, egykor ott élt híres családok nevei kerülnek elő a beszélgetésekben. Rég elhunyt emberek emlékei bukkannak fel kötetlen párbeszédek keresetlen szavai között: Bethlenek és Wesselényiek, Telekiek és Hallerek.
Ahogy fogalmaz, „vannak olyan kisebb települések, ahol egy kezemen meg tudom számolni a magyar közösség tagjait. Ezek mind 70 fölötti személyek.” Ezekben a falvakban néhány év múlva egy magyar sem marad – vonja le a következtetést a riporter, aki szerint a kérdés sokkal összetettebb, mert igaz, hogy bizonyos közösségek és általuk települések tűnnek el, a szórvány mégsem hal meg. „Nem hal meg, de egyre közeledik a tömbhöz. A végvárak egyre közelebb kerülnek, bástyáik összehúzódnak.
– figyelmeztet a szerző. Érdeklődésünkre, hogy mindezek ellenére lát-e okot optimizmusra, elmondta, nem szeretné, hogy az olvasók sírva fakadjanak könyvével a kezükben, viszont zsákbamacskát sem árulhat. „Mindemellett akad, ami derűre ad okot: a legtöbb szórványtelepülésen van legalább egy-két lámpásember, aki mutatja a közösség számára az utat, és nem hagyja kialudni a reménység lángját” – fogalmaz Szucher, rámutatva azokra a sikertörténetekre is, amilyen például a Bukarestben élő 85 éves Kerestély Zsolt zeneszerző pályafutása, a református lelkész által felébresztett küküllővári magyarság önmagára találása, vagy az önállósodott Avasújváros fellendülése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!