A kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban
Fotó: Facebook/Szucher Ervin
Szucher Ervin, a Krónika munkatársa új szórványriport-kötetet írt, a kiadványt péntek 17 órától mutatják be Marosvásárhelyen a Bernády-házban.
2021. december 16., 11:092021. december 16., 11:09
2021. december 16., 11:232021. december 16., 11:23
A Fehér Hollók sorozatban, a Világhírnév Kiadónál látott napvilágot a Végvárak omladozó falai (III.) – Élő lelkek holt vidéke című könyv, amelyet Ötvös József nyugalmazott esperes méltat, majd a szerzővel beszélget. Az est házigazdája Bögözi Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének igazgatója.
Szucher Ervin hatodik önálló kötete a szórványról szól, ahol a történelmi változások nagyobb hatással vannak egy-egy település életére, az ott lakók mindennapjaira. Ahogy Ötvös József esperes a könyv előszavában fogalmaz, „a szórványtelepüléseken jobban érződik a történelem vihara, mivel legtöbb esetben épp az átvonult múltbéli események változtatták szórvánnyá az egykori tömbmagyarságot”.
Szucher Ervin könyvének egyik nagy érdeme, hogy olyan értékeket jelenít meg a legújabb kötetében, amelyről nélküle alig értesülhetett volna az olvasó. Romosodó, enyészet sorsára került régi kastélyok, egykor ott élt híres családok nevei kerülnek elő a beszélgetésekben. Rég elhunyt emberek emlékei bukkannak fel kötetlen párbeszédek keresetlen szavai között: Bethlenek és Wesselényiek, Telekiek és Hallerek.
Ahogy fogalmaz, „vannak olyan kisebb települések, ahol egy kezemen meg tudom számolni a magyar közösség tagjait. Ezek mind 70 fölötti személyek.” Ezekben a falvakban néhány év múlva egy magyar sem marad – vonja le a következtetést a riporter, aki szerint a kérdés sokkal összetettebb, mert igaz, hogy bizonyos közösségek és általuk települések tűnnek el, a szórvány mégsem hal meg. „Nem hal meg, de egyre közeledik a tömbhöz. A végvárak egyre közelebb kerülnek, bástyáik összehúzódnak.
– figyelmeztet a szerző. Érdeklődésünkre, hogy mindezek ellenére lát-e okot optimizmusra, elmondta, nem szeretné, hogy az olvasók sírva fakadjanak könyvével a kezükben, viszont zsákbamacskát sem árulhat. „Mindemellett akad, ami derűre ad okot: a legtöbb szórványtelepülésen van legalább egy-két lámpásember, aki mutatja a közösség számára az utat, és nem hagyja kialudni a reménység lángját” – fogalmaz Szucher, rámutatva azokra a sikertörténetekre is, amilyen például a Bukarestben élő 85 éves Kerestély Zsolt zeneszerző pályafutása, a református lelkész által felébresztett küküllővári magyarság önmagára találása, vagy az önállósodott Avasújváros fellendülése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!