Fotó: Haáz Vince
Egyfajta szomjat hivatott oltani az a vándorkiállítás, amely a marosvásárhelyi várban nyílt, és a magyar sörgyártást mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A kiállítás amellett, hogy bemutatja a magyar sörgyártás hátterét, és megismertetni a hozzá kapcsolódó történeteket, Bürger Alberttel és a száz évvel ezelőtti helyi ipari sörfőzést is megismerteti a látogatókkal.
2022. július 25., 20:512022. július 25., 20:51
2022. július 26., 10:582022. július 26., 10:58
Ez sör! – ilyen röviden és frappánsan szól annak a kiállításnak a címe, amely „a sernevelőtől a sörgyárig” próbálja bemutatni a magyar sörgyártás történetét a honfoglalástól napjainkig a Maros Megyei Múzeum szervezésében. A hétvégén a marosvásárhelyi középkori várban nyílt gazdag tárlat emellett átfogó képet nyújt a sörgyártás alapanyagairól és folyamatáról, a sörfogyasztás körülményeit, szokásait, valamint annak változását mutatja be a 20. században.
Fotó: Haáz Vince
„Azt szeretnénk, ha olyanok is ellátogatnának múzeumba, akik egyébként nem mennek történeti kiállításokra. Mindenki jár boltba, vendéglátóhelyekre, mindenki iszik sört, mi pedig szeretnénk bemutatni, hogy az emberek mikor és hogyan fogyasztották ezt az italt. Ez a kiállítás segíthet a gasztrokultúrát feldolgozni, bemutatni annak hátterét, és megismertetni a hozzá kapcsolódó történeteket. A gasztroforradalom korát éljük, fontosnak tartom megalapozni ezt a tudást, főleg, hogy azt látom, a vendéglátásképzés sem itt Erdélyben, sem Magyarországon nem éri el azt a színvonalat, amit a két világháború között, vagy akár korábban” – vélekedett a Krónikának a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.
Az október végéig látogatható tárlat résztvevői megismerkedhetnek a sörfőzés kezdeteivel, a főzők védőszentjeivel, a pest-kőbányai sörbirodalommal, ugyanakkor Marosvásárhely száz évvel ezelőtti híres gyárával és tulajdonosával, Bürger Alberttel, betekintést nyerhetnek az ipari sörgyártásba, megtudhatják, melyek a speciális maláták, és melyek azok az anyagok, amelyekkel ezek pótolhatók, elolvashatják, miként kreált a szocialista rendszer a sörből úgynevezett munkásitalt.
Fotó: Haáz Vince
A hangulatosan berendezett termek falairól régi cégtáblák, reklámok, címkék köszönnek vissza, emlékeztetvén arra, hogy a Dreher budapesti főraktárát valamikor a kétjegyű 49-es számon lehetett hívni, pontosabban a telefonközponton keresztül kapcsoltatni, vagy arra, hogy elődeink többek közt Mátyás király sört, Bika sört, Szent István malátasört, Pannóniát, Rekordot vagy Soproni Porter sört ittak – és nem is akárhogyan és akármikor. Ugyanis a korabeli sörözőnek berendezett sarokban ott állnak a berámázott figyelmeztető feliratok, miszerint „A koccintást kérem mellőzni” vagy „Ittas embert és 18 éven aluliakat nem szolgálunk ki!”
Fotó: Haáz Vince
Amint Ötvös Koppány Bulcsú lapunknak elmondta, az általa vezetett Maros Megyei Múzeum egyfajta hiánypótlást is felvállalt, amikor a kiállítás befogadása és főként kiegészítése mellett döntött.
– állapította meg az igazgató.
Fotó: Haáz Vince
Segített volna a tudatlanokon, ha a nyár elején újjáéített és felavatott Bürger-villa építője és tulajdonosa Bürger Albertről nevezi el az épületet, és nem a múlt rendszerbeli Aranykakas névhez tér vissza. Mint ahogy az is hozzájárulna a múlt századbeli iparos és kultúrmecénás megismertetéséhez, ha az önkormányzat végre elkülönítene az éves költségvetéséből néhány száz lejt a több esztendeje megszavazott Bürger Albert utca kitáblázására.
A hétvégi tárlatnyitó – stílusosan – a söröspohár megemelésével és egy hideg, finom kézműves nedű ízlelgetésével ért véget. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a szervezők ugyan nem garantálják a kóstoló megismétlését, de a látogatók alig néhány tíz méterrel odébb, a vár bármelyik teraszán kipróbálhatják a 21. század söreinek egyikét.
Fotó: Haáz Vince
Lukácsi Lóránt, Szucher Ervin
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!