Fotó: Antal Erika
Milyen események, történetek, tapasztalatok járulnak hozzá ahhoz, hogy megszülessen egy novelláskötet? – ezekről a kérdésekről beszélgetett a Látó-est hétfői meghívottjával, Szöllősi Mátyással, a Váltóáram című kötet szerzőjével Szabó Róbert Csaba, a szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
2017. február 28., 19:002017. február 28., 19:00
Oroszországi, tizenegyezer kilométeres túrájáról, a magyar őstörténettel összefüggő régészeti kutatásokról, az azokat végző történészekkel készített interjúkról, Európán kívüli úti kalandokról, a portrékészítésről is esett szó a G. Caféban a Látó-esten, ahol az 1984-ben Budapesten született szerző legújabb novelláskötetét ismerhették meg az érdeklődők. Szöllősi Mátyás az irodalmi est végén felolvasott a novelláiból.
A Váltóáram című kötetben kilenc történet olvasható, valamennyit összeköti az, hogy felrobban az Orion csillagkép egyik csillaga, aminek következtében – a Föld nem sérül – két hétig olyan fény ragyog be mindent, mintha két nap sütne az égbolton. Két hétig nincsen éjszaka, ezért minden különleges megvilágosításba kerül. „A felrobbant és világító csillag jelensége sokféleképpen értelmezhető, gondoljunk csak például a betlehemi csillagra Jézus születésekor, amiről kimutatták a csillagászok, hogy valóban feltűnt akkoriban egy különlegesen fényes csillag az égbolton\" – hangzott el a beszélgetésen.
A kilenc történet valamennyi főszereplője férfi, a történeteknek olyan kulcsszavai vannak, mint a gyász, a halál, a csalódás, a várakozás, a faji megkülönböztetés vagy a kamaszszerelem. Szabó Róbert Csaba elmondta, véleménye szerint bár nyomasztóak ezek a történetek, nem hiányzik belőlük a humor. A szerző úgy fogalmazott, nem tartja nyomasztónak az elbeszéléseket, de hozzátette azt is, nem boldogok a szereplői, ennek ellenére hiteles karakterek.
„A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés – egy már-már apokaliptikus vízió –, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik\" – olvasható az Európa Könyvkiadónál tavaly napvilágot látott novelláskönyv fülszövegében. Szöllősi Mátyás önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011). Szöllősi Mátyás íróként mindhárom műnemben alkot, fotóriporterként is dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!