Fotó: Antal Erika
Milyen események, történetek, tapasztalatok járulnak hozzá ahhoz, hogy megszülessen egy novelláskötet? – ezekről a kérdésekről beszélgetett a Látó-est hétfői meghívottjával, Szöllősi Mátyással, a Váltóáram című kötet szerzőjével Szabó Róbert Csaba, a szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
2017. február 28., 19:002017. február 28., 19:00
Oroszországi, tizenegyezer kilométeres túrájáról, a magyar őstörténettel összefüggő régészeti kutatásokról, az azokat végző történészekkel készített interjúkról, Európán kívüli úti kalandokról, a portrékészítésről is esett szó a G. Caféban a Látó-esten, ahol az 1984-ben Budapesten született szerző legújabb novelláskötetét ismerhették meg az érdeklődők. Szöllősi Mátyás az irodalmi est végén felolvasott a novelláiból.
A Váltóáram című kötetben kilenc történet olvasható, valamennyit összeköti az, hogy felrobban az Orion csillagkép egyik csillaga, aminek következtében – a Föld nem sérül – két hétig olyan fény ragyog be mindent, mintha két nap sütne az égbolton. Két hétig nincsen éjszaka, ezért minden különleges megvilágosításba kerül. „A felrobbant és világító csillag jelensége sokféleképpen értelmezhető, gondoljunk csak például a betlehemi csillagra Jézus születésekor, amiről kimutatták a csillagászok, hogy valóban feltűnt akkoriban egy különlegesen fényes csillag az égbolton\" – hangzott el a beszélgetésen.
A kilenc történet valamennyi főszereplője férfi, a történeteknek olyan kulcsszavai vannak, mint a gyász, a halál, a csalódás, a várakozás, a faji megkülönböztetés vagy a kamaszszerelem. Szabó Róbert Csaba elmondta, véleménye szerint bár nyomasztóak ezek a történetek, nem hiányzik belőlük a humor. A szerző úgy fogalmazott, nem tartja nyomasztónak az elbeszéléseket, de hozzátette azt is, nem boldogok a szereplői, ennek ellenére hiteles karakterek.
„A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés – egy már-már apokaliptikus vízió –, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik\" – olvasható az Európa Könyvkiadónál tavaly napvilágot látott novelláskönyv fülszövegében. Szöllősi Mátyás önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011). Szöllősi Mátyás íróként mindhárom műnemben alkot, fotóriporterként is dolgozik.
December 29-én lesz a Semmelweis Ignácról szóló magyar film országos tévépremierje a Dunán – jelentette be a közmédia.
Dokumentumfilm készül Zalatnay Saroltáról és Mádl Ferencről is. Hét filmterv gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága.
A Viktória című operett nyílt próbájával kötötték egybe a nagyváradi Szigligeti Színház évértékelőjét. A nagyváradi színház társulata a debreceni színházzal közösen mutatja be év végén a Viktória című operettet.
Közös ünnepi hangolódásra hívja az érdeklődőket az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, több erdélyi településen lép fel három magyarországi művész.
Sepsiszentgyörgyön mutatják be csütörtökön a Székely identitásépítés a 19–20. században című kötetet, az eseményen előadást tart dr. Bárdi Nándor történész kutatóprofesszor. A székely identitásépítés különféle vetületeit vizsgálja a kiadvány.
A Moldovai Köztársaság fővárosában Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház vezetője rendezett Molnár Ferenc-darabból előadást december elején. Ez volt az első alkalom, hogy magyar rendező állított színpadra darabot Kisinyovban.
Lohinszky Loránd színművész (1924-2013) születésének századik évfordulója alkalmából eseménysorozatot szervez a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Kiállítás is nyílik Lohinszky Lorándról.
Újabb verseskötete jelent meg Laczkó Vass Róbertnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének. Laczkó Vass Róbert immár hatodszor jelentkezik verseskötettel.
Megnyitották Kolozsváron a jubileumi, 10. Adventi Könyvvásár kapuit csütörtökön a Vallásszabadság Háza tereiben.
A jelenlegi romániai politikai kontextusban hátborzongatóan aktuálisnak tűnik az 1989-es fordulat „groteszk látomása”, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb előadásában jelenik meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!