A kincses városbeli ünnepi könyvvásár kiemelt helyszíne idén is a Bánffy-palota és udvara lesz
Fotó: Jakab Mónika
Közel hatvan szerzővel találkozhat a közönség a csütörtökön kezdődő, négynapos Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten. A könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon kívül számos kísérő program, többek közt koncertek várják az érdeklődőket.
2022. június 08., 19:582022. június 08., 19:58
Bodor Ádám, Bartis Attila, Lackfi János, további magyarországi szerzők, valamint számos erdélyi alkotó lesz jelen a csütörtökön kezdődő, vasárnapig tartó Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten. A 11. alkalommal tartandó szemle író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat, koncerteket, kiállítást, vezetett sétát és kerekasztal-beszélgetéseket kínál a közönségnek, és közel hatvan szerző érkezik a rendezvényre. A kerekasztal-beszélgetések olyan témák köré is szerveződnek, mint a műfordítás, a női sorsok, női szerzők.
A rendezvény programjait négy helyszínen – a Bánffy-palota udvarán, a palota Tonitza-termében, a Bulgakov kávéházban és a Vallásszabadság Házában – tartják.
A tweed zakós öregúr címmel Ottlik Gézáról nyílik kiállítás, a Tamási Áronhoz köthető helyszínek érintésével vezetett sétát tartanak. A 125 éve született Tamási Áronról szól az a kötet, amelyet szintén bemutatnak a könyvünnepen. A budapesti születésű irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő, Cs. Nagy Ibolya vállalkozott a feladatra, hogy kötetbe gyűjtse az alkotó életútját. A szerző a székely író pályaképét számos Tamási Áron-idézettel, illetve korabeli források megidézésével teszi érzékletessé. A. Szabó Magda képszerkesztő nagyszámú, eddig ismeretlen fotót, dokumentumot válogatott a kötetbe, olyan különlegességet például, mint Tamási kézírásos naplója.
A szemlén számos magyarországi szerző teszi tiszteletét: Orvos-Tóth Noémi, Zoltán Gábor, Szentesi Éva és Kollár-Klemencz László is a szemlére látogat. Erdélyben élő és erdélyi származású írókkal-költőkkel is találkozhat a közönség. Érkezik a kolozsvári születésű, Kossuth-díjas Bodor Ádám, a marosvásárhelyi születésű, József Attila-díjas író, fotográfus, Bartis Attila. A Kossuth-díjas Király Lászlóval is találkozhat a közönség: Kék farkasok című regényét mutatják be. Tompa Andrea kolozsvári születésű, Magyarországon élő író is meghívottja a szemlének: a Haza című kötetével érkezik. Zágoni Balázs beavatja az érdeklődőket abba, hogy milyen is volt a Szamos-parti Hollywood.
Elsőként a Szilágyi István (képes beszélgetőkönyv) című albumot ismerteti Fekete Vince, a kötet szerkesztője, a kötetben olvasható Szilágyi-életútinterjú szerzője, valamint Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Szilágyi-képanyag gondozója. A meghívottakkal Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Kiadó ügyvezetője beszélget. A második MMA-kiadványt, Szilágyi István Agancsbozót című regényének újrakiadását Gróh Gáspár és Pécsi Györgyi ismerteti a közönséggel.
A gyermekeket megszólító programokat is szerveznek: számos közönségtalálkozó, könyvbemutató várja a kicsiket. Bemutatják Szőcs Margit Teofil című könyvét, kerekasztal-beszélgetést tartanak a 65 éves Napsugár gyermekirodalmi lapról, az eseményen részt vesz Zsigmond Emese, Darvay Tünde, Jánosi Andrea, Keszeg Ágnes, Zágoni Balázs és László Noémi. Zenés események is színesítik a kolozsvári könyvhét programját, Zilahi Csaba: Erdélyi magyar rock 1970–2010 című új kötetének bemutatóját a közkedvelt kincses városi Knock Out együttes koncertje kíséri.
Lackfi János Facebook-oldalán napi rendszerességgel oszt meg friss verseket, amelyek #JÓÉJTPUSZI hashtaggel látnak napvilágot. A versek rögtön megmérettetnek a közösségi oldal aktív online közegében direkt visszacsatolással a költőhöz, aki sokszor az olvasói megjegyzésekre további versekkel válaszol. A #JÓÉJTPUSZI tehát aktív irodalmi körré alakult az elmúlt években, több száz verssel, ezek közül válogatott Lackfi János egy kötetre valót, amely a Harmat Kiadó gondozásában jelent meg, és hatalmas sikert aratott. 2022 tavaszán pedig megjelent a folytatás, a #JÓÉJTPUSZI 2 is.
Az elismeréseket januárban, a magyar kultúra napján jelentették be: Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész, Jánosi Andrea grafikus, illusztrátor és Kató Emőke színművész kapja a díjat. A díjátadót Tasi Nóra & Azara zenekar koncertje zárja. A kerekasztal-beszélgetések olyan témák köré szerveződnek, mint a műfordítás, a női sorsok, női szerzők. A rendezvény részletes programja az Unnepikonyvhet.ro oldalon, naprakész információk a könyvhét Facebook-oldalán találhatók.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!