Női szerző igazi „női drámáját” viszi színre a marosvásárhelyi Spectrum Színház: Elzbieta Chowaniec lengyel drámaíró Gardénia című darabjának bemutatóját szombaton tartják Török Viola rendezésében.
2016. december 15., 12:122016. december 15., 12:12
A Gardénia az 1982-ben született fiatal lengyel drámaíró első drámája, négy nőről, négy egymást követő generációról, egy családról, a huszadik századról szól. „Férfidominanciájú társadalmunkban szükség van időnként arra is, hogy a női szempont, látásmód kerüljön előtérbe. Ráadásul ez a darab a múlt század és a századforduló összegzése női szemmel, amelyben nyilván a női szerepekről is sokat esik szó” – mondja Elzbieta Chowaniec drámájáról az előadás rendezője, Török Viola. Hangsúlyozza, ennek ellenére egyáltalán nem feminista darabról van szó.
A történetben anyák és lányaik keresik a boldogsághoz vezető utat, miközben végigélik szinte teljesen a huszadik századot. Az izgalmas, rendhagyó dramaturgiájú darab az első világháború idején kezdődik, a hatvanas évek munkás társadalomépítésén, majd a formabontó, szabad gondolkodást idéző rockkorszakon, az ezredfordulón keresztül vezet át a mába. Miközben megismerjük a négy generációt, saját sérelmeinkre is ráismerhetünk, s örök érvényű emberi problémák bontakoznak ki: párkapcsolat, csalódás, alkoholizmus, betegség, család, munka, gyermekvállalás, gyermeknevelés. Mindezeken átível az anya-lány kapcsolat ismétlődő motívuma.
„Az előadás központi kérdése, hogy tanulhat-e a mostani generáció a múltból. Ha tudja, hogy a dédanya, a nagyanya, az anya mit rontott el, mit kellett volna másként csinálnia, vajon hasznára válhat-e ez a mostani generációnak, vagy átörökíti ő is a kisiklott életek már-már sorsszerű modelljét” – fogalmazta meg Török Viola. A címbeli gardénia a menyasszonyi csokorra utal: a különleges szépségű és nagy törődést igénylő virág állítólag szerencsét hoz annak, aki azzal esküszik. Mind a négy nőnek eléggé bonyolult és sikertelen a párkapcsolata, a legfiatalabb előtt áll még az élet, ő talán még korrigálhat az elrontott életek sorozatának sorsszerűségén.
A nagyon sok vallomást, monológot, dialógust tartalmazó előadást a zene töri meg, amelyet Kelemen László jegyez, a muzsika. Felerősíti az érzelmeket, s olyan hangulatokat közvetít, amelyeket szóban nem lehet kifejezni. A lila színpadkép egyrészt a reményt jelképezi, másrészt az előadás álomszerűségét – tudtuk meg Takács Tímea díszlet- és jelmeztervezőtől. Az előadás premierjét december 17-én, szombaton 19 órától tartják a marosvásárhelyi Spectrum Színházban, majd december 18-án, vasárnap megismétlik. Az előadásban Szász Anna, Nagy Beáta, Márton Emőke Katinka és Czikó Juliánna látható.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
szóljon hozzá!