„Óriási közhely, hogy tudatosan vagy öntudatalanul fényfüggők vagyunk: születéskor az első igazi élmény a jó meleg sötétből a vakító fénybe érkezés, távozáskor pedig a fényt (is) magunk mögött hagyjuk. Igen, ez így közhely, akárcsak az, hogy levegő nélkül nem élhetünk. Akkor sem, ha nem ujjongunk pillanatonként, milyen jó is lélegezni" – mondta el különleges hétvégi performanszának bevezetőjében Imre Zoltán képzőművész-antropológus, a nagyváradi Ady Endre Múzeum igazgatója.
2016. december 11., 17:092016. december 11., 17:09
Kitért arra, hogy a fényigénylésünk is csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egyáltalán nincs, vagy nem elég a külső és belső fényesség körülöttünk. Imre Zoltán Utazás a Fény felé címet adta a performansznak és minden jelenlévőnek felajánlotta, hogy a teremben árválkodó kórházi ágy és a párnán heverő kék műanyag doboz segítségével megtapasztalhassa a fény keletkezésének, felragyogásának, halványulásának, illetve eltűnésének spontán és abszolút személyes élményét. Elmondta, a „fénylátó doboz\" saját fejlesztése, alapanyaga aza plexi, vagyis üvegszerű, átlátszó műanyag, amiből kerítéseket szoktak készíteni.
Az ágyon helyet foglalóknak különleges élményben volt részük: a látványt csodálatosan kiegészítette a keresztre feszítésről szóló 17. századi Crucificatio oratórium, amely segített átélni az összetett katarzist, amit közel 2400 éve Arisztotelész fogalmazott meg a Poétika, illetve a Politika című műveiben. Az ágy tologatása közben kicsit felgyorsultak vagy lelassultak a művész léptei, épp csak annyira, hogy az élménybefogadók némi különbséggel élhessék át a fényfüggőségünk különböző fázisait, átérezve egyúttal azt is, hogy ugyanaz a hatás minden emberben másképpen és másképpen érvényesül.
Imre Zoltán azt is kifejtette, a performansz, ez az egyik legújabb művészeti megnyilvánulási forma azért is lehet érdekesen egyéni, mert elképzelhetetlen megálmodójának, az alkotó művésznek konkrét fizikai részvétele nélkül. Ez pedig félreérthetetlenül bebizonyosodott az Utazás a Fény felé feledhetetlen percei alatt is, hiszen ha a szellemi alkotó nem sétáltatja erre-arra a fényre vágyót, a performansz okafogyottá válik, s a katarzis sem következik be.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!