2009. augusztus 19., 09:432009. augusztus 19., 09:43
Kincskeresés, festés, címerpajzsszínezés, kályhacsempe-készítés, hercegnői fejdíszgyártás, a gombafajták felismerésének elsajátítása – ilyen, és ezekhez hasonló tevékenységekre várják a gyerekeket a Székely Nemzeti Múzeumban. A múzeumpedagógia évek óta eredményesen működik az intézményben, és az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek rá. Eleinte szombatonként szerveztek családi napot, amikor a család minden tagja számára kínáltak elfoglaltságot.
Egy ideje a különböző időszakos kiállításokhoz kapcsolódó gyermekprogramokat, kézműves-foglalkozásokat is szervez a múzeum, mondta el érdeklődésünkre Bartha Zonga múzeumpedagógus. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy akik már egyszer betértek a múzeumba, térjenek oda vissza, akik pedig még nem voltak, azokat oda tudják csalogatni az interaktív programokkal. Az egyetlen szabály, hogy a kiállított tárgyakhoz nem szabad nyúlni, de ezenkívül minden megengedett, hiszen a gyerekek mozgás és játék közben tanulnak, magyarázza a szakember, aki megtalálta a módját annak is, hogyan lehet elkerülni, hogy a kicsik a kiállított műtárgyakhoz érjenek: „ha a kezükbe adnak valami apróságot, a gyerek már nem nyúl egyébhez” – magyarázza.
A múzeum szép nemezpárnákat készíttetett az apró látogatóknak, azokat vihetik körbe magukkal, ráülhetnek, ha elfáradtak. A kézműves-foglalkozáshoz kis kötényeket kapnak, bátran lehet maszatolni, festeni. A tárlatmegnyitók idején gyermekmegőrzőt is működtetnek, ahol lefoglalják a gyerekeket a kiállítás témájához kapcsolódó tevékenységekkel. Bartha Zonga szerint már három-négy éves kortól be lehet vonni a kicsiket a múzeumpedagógiai tevékenységekbe, egyik nagy sikerű kezdeményezésük a Sovánka István üvegműves emlékére szervezett kiállítás volt, az óvónők üvegről szóló tematikus hetet szerveztek, és a múzeumban szemléltették a tanultakat.
Ha hétközben az óvodával meglátogatták a múzeumot, a gyerekek hétvégén gyakran a szüleikkel is visszatérnek. Szeptemberben a Kulturális Örökség Napjait szervezik, ennek keretében a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum Ünnepek és találkozások II. című néprajzi kiállítására kerül sor, és gombanapot szerveznek a László Kálmán Gombász Egyesülettel közösen. Mindkét rendezvényen sor kerül múzeumpedagógiai tevékenységekre is. Emellett még tervben van egy kerámiatábor megszervezése, a budapesti Szépművészeti Múzeum keramikus-múzeumpedagógus szakemberének támogatásával. Bartha Zonga elmondta, a gimnazisták látogatják legkevésbé a múzeumot, számukra az intézményben tartott tematikus órákat ajánlják, a régészeti és történelmi tárlatokon szemléletesen lehet az őskorral és a középkorral foglalkozni, a néprajz és a természetrajz részleg is sok lehetőséget kínál a diákoknak a tanulásra.
A szakember elmondta, tárlatvezetés közben a felnőttek is örülnek a múzeumpedagógiai feladatoknak, például szívesen számolják, hogy Gyárfás Jenő Gábor Áron halála című befejezetlen festményén hány ló szerepel. Erdős Zsófia menedzser meggyőződése: az a múzeum tud sikeres lenni, amely felismeri, hogy nyitni kell a közönség és a gyerekek felé. A múzeumpedagógiai tevékenységek apropóján a sepsiszentgyörgyi intézmény a budapesti Szépművészeti Múzeummal is kapcsolatba került, amellyel további együttműködést terveznek.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.