Muzeális emlékek, éltetett hagyományok – Néprajzi tanulmánykötetet mutattak be a világhálón

A szamosújvári Téka Alapítvány segít éltetni a Mezőség népi kézműves hagyományait

A szamosújvári Téka Alapítvány segít éltetni a Mezőség népi kézműves hagyományait

Megjelent a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének legújabb tanulmánykötete, az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019, amelyet online mutattak be. A kiadvány az erdélyi, partiumi, székelyföldi régiók, a tömb- és szórványvidékek helyzetét számba véve azt vizsgálja, hogy miként alakulnak, szerveződnek (újra) a népszokások, hagyományok, miként éltetik tovább a közösségek, civil szervezetek az örökségeket.

Kiss Judit

2020. május 19., 11:172020. május 19., 11:17

 A hagyomány, örökség, érték kérdéskörét járja körül az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) adott ki, immár a sorozat ötödik köteteként. A szinte 500 oldalas, néprajzkutatók által írt tanulmánykötet az erdélyi, partiumi, székelyföldi régiók, a tömb- és szórványvidékek helyzetét számba véve azt vizsgálja, hogy miként alakulnak, szerveződnek (újra) a népszokások, hagyományok, miként éltetik tovább a közösségek, civil szervezetek az örökségeket.

A civil szervezetek szerepe
a hagyományápolásban

Bodó Barna politológus, a kötet szerkesztője, a MACISZESZ elnöke úgy fogalmaz,

a hagyomány a kultúra grammatikája, az emberi közösségek létének feltétele, a társadalmi szokások kialakítása révén szervezi emberi közösségek viselkedését.

„Röviden: a hagyományok életünk keretét adják. A hagyomány befogad vagy kirekeszt, de megadja létünk szerkezetét” – írja a kötet bevezetőjében. A frissen napvilágot látott kiadványt online könyvbemutató keretében ismertette Bodó Barna a kötet több szerzőjének részvételével: az eseményen jelen volt Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, Kovács Lehel István egyetemi oktató, közösségszervező, a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság ügyvezető elnöke, Török Ferenc, a Sapientia kolozsvári karának oktatója, néptáncoktató, Vajda András néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság alelnöke.

Az eseményen elhangzott,

a hagyományápolásnak egyik legfontosabb szerepe a közösségépítés, amit a Székelyföldön az önkormányzatok által fenntartott intézmények segítenek.

A Székelyföldön kívül, például Biharban, a Szilágyságban, Szatmáron ez már nem jellemző, habár az ottani magyarság képes a helyi politikákat jelentősen befolyásolni. A kimondottan szórványvidékeken pedig, mint amilyen Brassó, Fehér, Temes, Beszterce-Naszód megye, csak a civil szervezetek támogatják a magyar hagyományok ápolását.

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének 138 tagszervezete segíti a helyi közösségeket az identitásmegőrző hagyományápolásban.

Bodó Barna azt mondta, a civil szervezeteknek együtt kell közösséget építeniük a helyi önkormányzatokkal, amelyektől támogatást, szakmai tanácsokat kellene kapniuk. A megyei kulturális központoknak csak a Székelyföldön van partneri kapcsolata ezekkel a civil szervezetekkel.

Az újonnan megjelent kötet a különböző tájegységek, kistérségek hagyományápolását taglalja,

többek közt írások olvashatóak benne a viseletek, egyházi zene, kézművesség, falutörténetek, helyi szokások, bútorfestés, pásztorkodás, gasztronómiai hagyományok vetületeiről, de a műemlékvédelemről is, valamint arról, hogy mi a szerepe a megyei kulturális központoknak a magyar közösség hagyományos kultúrájának megőrzésében és terjesztésében. Szintén helyet kap az új évkönyvben a hagyományőrző szervezetek és csoportok adattára, amely több száz szervezetet sorakoztat fel.

Az örökséggé váló hagyomány

Az online könyvbemutatón elhangzott, a hagyományok működése nem merev, hanem dinamikus folyamat és jelenség, jelen pillanatban is annak vagyunk tanúi, ahogyan a tovább éltetett hagyományok átstrukturálódnak. Vajda András néprajzkutató rámutatott, az erdélyi hagyományok tekintetében már jó pár éve érzékelhető egyfajta változás, a hagyományból inkább örökség lesz.

Idézet
Feltevődik a kérdés, mi történik a helyi kultúrával, ha kiszakad eredeti közegéből? A hagyomány a kulturális örökség részévé válik. Nem a kutatók határozzák meg, mi a hagyomány, hiszen rengeteg szereplő lép színre, aki elkezd valamit kezdeni az örökséggel”

– mondta Vajda András. Kifejtette, különbséget kell tenni az organikus, avagy közösség által működtetett hagyomány és az intézmények által működtetett hagyományápolás között: a hagyomány muzeális tárgyakba zárt emléke már nem képezi a közösség mindennapjainak részét. A néprajzkutató az erdélyi tájházak helyzetéről is írt tanulmányt a kötetbe. Mint rámutatott, ezeknek a tájházaknak, múzeumoknak a működését kulturális, gazdasági, valamint oktatás- és identitáspolitikai szándékok motiválják.

Mezőség, Barcaság, Kalotaszeg

Balázs Bécsi Attila a mezőségi közösségépítésről, a hiteles népi kézművesség ápolásáról beszélt, a Téka Alapítvány akkreditált keramikusképzéséről. Utóbbi számára a járvány hetei alatt önálló ingatlant rendeznek be.

Idézet
A Mezőség népi kézműves hagyományai, miként más Kárpát-medencei tájegységek népművészete, nagyon gazdag, változatos, sokoldalú kölcsönhatásoktól gazdagított. Erre a gazdag örökségre építve alkottak és alkotnak jelenleg is a térség kézműves mesterei, a műhelyek alkotóközösségei. A népi kézművesség gyakorlása, mint kulturális és ugyanakkor gazdasági tevékenység, céljait tekintve lehet a hagyományok feltárása és újjáélesztése, személyes megélhetés biztosítása, nemzeti identitáserősítés, célzott személyiségfejlesztés, kreativitás, közösségépítés”

– fogalmaz Balázs-Bécsi Attila.

Kovács Lehel, aki a barcasági hagyományokról írt tanulmányt a kötetbe, az eseményen kiemelte, a régióban három nyelv és nemzetiség lelhető fel: a magyar, román és a szász kultúra között nincsen átjárás, nem nyitnak egymás felé kellőképpen. Mint mondta, a Barcaságban az egyháznak nagy szerepe van a hagyományőrzés területén, és kiemelte többek közt a Négyfalusi Csángó Egyesület működését.

Török Ferenc a kalotaszegi néptáncoktatás és néptáncos élet témájában írt tanulmányt a kötetbe. Mint kiemeli,

Kalotaszeg a Székelyföld mellett kvázi tömbmagyar vidék, amelynek jellemzően református lakossága igen erősen ragaszkodik népi kultúrájához, néptáncához, hagyományaihoz.

A régióban releváns a néptánchoz és népzenéhez való szerves és organikus kötődés, ugyanakkor fontos a táncházmozgalom szerves és rendszeres jelenléte is a térségben.

„A néptánc színvonalas művelésével és egyben több kalotaszegi településen a néptánccsoportok vezetésével, oktatásával napjainkban is számos fiatal foglalkozik. A szervezett oktatási tevékenységben nagy szerepet vállalnak a Kalotaszeg Néptáncegyüttes, illetve az ebből összeállt Kalotaszeg Legénytársulat tagjai, fiatal táncosai” – fogalmazott Török Ferenc.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron