A szamosújvári Téka Alapítvány segít éltetni a Mezőség népi kézműves hagyományait
Megjelent a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének legújabb tanulmánykötete, az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019, amelyet online mutattak be. A kiadvány az erdélyi, partiumi, székelyföldi régiók, a tömb- és szórványvidékek helyzetét számba véve azt vizsgálja, hogy miként alakulnak, szerveződnek (újra) a népszokások, hagyományok, miként éltetik tovább a közösségek, civil szervezetek az örökségeket.
2020. május 19., 11:172020. május 19., 11:17
A hagyomány, örökség, érték kérdéskörét járja körül az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2018–2019, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) adott ki, immár a sorozat ötödik köteteként. A szinte 500 oldalas, néprajzkutatók által írt tanulmánykötet az erdélyi, partiumi, székelyföldi régiók, a tömb- és szórványvidékek helyzetét számba véve azt vizsgálja, hogy miként alakulnak, szerveződnek (újra) a népszokások, hagyományok, miként éltetik tovább a közösségek, civil szervezetek az örökségeket.
Bodó Barna politológus, a kötet szerkesztője, a MACISZESZ elnöke úgy fogalmaz,
„Röviden: a hagyományok életünk keretét adják. A hagyomány befogad vagy kirekeszt, de megadja létünk szerkezetét” – írja a kötet bevezetőjében. A frissen napvilágot látott kiadványt online könyvbemutató keretében ismertette Bodó Barna a kötet több szerzőjének részvételével: az eseményen jelen volt Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, Kovács Lehel István egyetemi oktató, közösségszervező, a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság ügyvezető elnöke, Török Ferenc, a Sapientia kolozsvári karának oktatója, néptáncoktató, Vajda András néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság alelnöke.
Az eseményen elhangzott,
A Székelyföldön kívül, például Biharban, a Szilágyságban, Szatmáron ez már nem jellemző, habár az ottani magyarság képes a helyi politikákat jelentősen befolyásolni. A kimondottan szórványvidékeken pedig, mint amilyen Brassó, Fehér, Temes, Beszterce-Naszód megye, csak a civil szervezetek támogatják a magyar hagyományok ápolását.
Bodó Barna azt mondta, a civil szervezeteknek együtt kell közösséget építeniük a helyi önkormányzatokkal, amelyektől támogatást, szakmai tanácsokat kellene kapniuk. A megyei kulturális központoknak csak a Székelyföldön van partneri kapcsolata ezekkel a civil szervezetekkel.
többek közt írások olvashatóak benne a viseletek, egyházi zene, kézművesség, falutörténetek, helyi szokások, bútorfestés, pásztorkodás, gasztronómiai hagyományok vetületeiről, de a műemlékvédelemről is, valamint arról, hogy mi a szerepe a megyei kulturális központoknak a magyar közösség hagyományos kultúrájának megőrzésében és terjesztésében. Szintén helyet kap az új évkönyvben a hagyományőrző szervezetek és csoportok adattára, amely több száz szervezetet sorakoztat fel.
Az online könyvbemutatón elhangzott, a hagyományok működése nem merev, hanem dinamikus folyamat és jelenség, jelen pillanatban is annak vagyunk tanúi, ahogyan a tovább éltetett hagyományok átstrukturálódnak. Vajda András néprajzkutató rámutatott, az erdélyi hagyományok tekintetében már jó pár éve érzékelhető egyfajta változás, a hagyományból inkább örökség lesz.
– mondta Vajda András. Kifejtette, különbséget kell tenni az organikus, avagy közösség által működtetett hagyomány és az intézmények által működtetett hagyományápolás között: a hagyomány muzeális tárgyakba zárt emléke már nem képezi a közösség mindennapjainak részét. A néprajzkutató az erdélyi tájházak helyzetéről is írt tanulmányt a kötetbe. Mint rámutatott, ezeknek a tájházaknak, múzeumoknak a működését kulturális, gazdasági, valamint oktatás- és identitáspolitikai szándékok motiválják.
Balázs Bécsi Attila a mezőségi közösségépítésről, a hiteles népi kézművesség ápolásáról beszélt, a Téka Alapítvány akkreditált keramikusképzéséről. Utóbbi számára a járvány hetei alatt önálló ingatlant rendeznek be.
– fogalmaz Balázs-Bécsi Attila.
Kovács Lehel, aki a barcasági hagyományokról írt tanulmányt a kötetbe, az eseményen kiemelte, a régióban három nyelv és nemzetiség lelhető fel: a magyar, román és a szász kultúra között nincsen átjárás, nem nyitnak egymás felé kellőképpen. Mint mondta, a Barcaságban az egyháznak nagy szerepe van a hagyományőrzés területén, és kiemelte többek közt a Négyfalusi Csángó Egyesület működését.
Török Ferenc a kalotaszegi néptáncoktatás és néptáncos élet témájában írt tanulmányt a kötetbe. Mint kiemeli,
A régióban releváns a néptánchoz és népzenéhez való szerves és organikus kötődés, ugyanakkor fontos a táncházmozgalom szerves és rendszeres jelenléte is a térségben.
„A néptánc színvonalas művelésével és egyben több kalotaszegi településen a néptánccsoportok vezetésével, oktatásával napjainkban is számos fiatal foglalkozik. A szervezett oktatási tevékenységben nagy szerepet vállalnak a Kalotaszeg Néptáncegyüttes, illetve az ebből összeállt Kalotaszeg Legénytársulat tagjai, fiatal táncosai” – fogalmazott Török Ferenc.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!