Fotó: A szerző felvétele
– A muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztivál alkalmából látogatott Gyergyószárhegyre, és csak a nyitónap reggelén indult Olaszországból a több mint ezer kilométeres útra. Nem veszélyes ez?
– Számomra nem gond a hosszas vezetés, és amikor elvállaltam a látogatást, számoltam a romániai útviszonyokkal is. Egyébként épp előző nap értem haza Lengyelországból, ahol szintén Blut képviseltem egy filmfesztiválon, és nem volt lehetőségem korábban indulni. Egyetlen dolog miatt aggódtam, hogy a romániai közutakon sok az állat vontatta jármű és a kerékpáros, ami akadályozza a forgalmat. Mellesleg Trieszttől Nagyváradig eljutni annyi időbe telt, mint Nagyváradról Gyergyószárhegyre érkezni.
– Kit takar ez a betűkombináció, esetleg monogram?
– A Blu fedőnév, az „utcai művész” minden alkotását ezzel a három betűvel írja alá. Egyébként igazi képzőművész, a bolognai szépművészeti egyetemen végzett, és már sok éve készít graffitiket. Nagyon tehetséges és termékeny művészegyéniség.
– Blu Muto című, graffitielemekből készült animációja elnyerte az idei muuuvi legjobb filmjének járó Vértehén-díjat. Hogy készült a díjnyertes munka?
– Tavaly egy producer felkérte Blut, hogy készítsen egy dokumentumfilmet a graffitiről. A műfaj Dél-Amerikából ered, Blu ezért ott kezdte el a munkát – Mexikóban, Guatemalában és Argentínában sok kortárs alkotóval találkozott, és az az ötlete támadt, hogy a graffiti által az utcai művészet elterjedését mutassa be. Tavaly év elején lehetősége adódott két hónapig Buenos Airesben alkotni: a film ott kezdődik, majd különböző kontinensek más-más helyszínein – többek közt olyan jelentős történelmi helyszíneken is, mint a berlini fal – készült graffitiket ismertet. A svájci Badenben egy körgraffitit készített, amelynek egymás után sorakozó képeiből animáció alakul ki. A badeni és a Buenos Aires-i filmeket használta fel a Gyergyószárhegyen díjazott alkotáshoz. Az animáció egy korábbi, hang nélküli változata az interneten is látható volt, a filmzene szerkesztésén pedig én dolgoztam. Blu nem tervezte a fesztiválokon való versenyzést, hiszen azt vallja, hogy a graffiti ingyenes művészet, amelynek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie – ezért töltötte fel a You Tube filmportálra is, ahol csak májusban több mint kétmillióan nézték meg.
– Blu miért nem jött el a muuuvira?
– A graffiti anonim művészet, a világon mindenhol tiltják, ezért az alkotók sehol nem fedik fel a kilétüket. Ez alól Blu sem kivétel, hiszen ha valahol „hivatalosan” a saját nevével és arcával jelenne meg, megszűnne graffitiművésznek lenni. Nagyon kevés ember ismeri a kilétét. Szerencsés vagyok, hogy Blu bizalmasa lehetek, mert így én képviselhetem őt a különböző filmfesztiválokon. De ha felkérnék, hogy alkosson valamit itt Szárhegyen, biztosan eljönne. Egy hónapja például a lengyelországi Poznanban képviseltem egy filmfesztiválon, ahova Blu nem jött el, bár a szervezők többször is hangsúlyozták, hogy nagyon örülnének neki. Aztán két napra rá, hogy véget ért a fesztivál, elutazott, és egy közeli városban, Wroclawban egy hatalmas épület oldalára háromemeletnyi magasságban lerajzolta a New York-i Szabadság-szobrot. A festmény mérete hét-nyolc méter, a női alak éppen egy kulcsot eszik, és a ruhája csupa kulcsokból és kulcslyukakból áll.
– Ha a kilétét nem is, de mégis mit lehet tudni Bluról?
– Nagyon fiatal, húsz-harminc év közötti, és Közép-Olaszországból érkezett Bolognába, ott ismerkedtünk meg. Könyvet is írt, amely az interneten olvasható angol nyelven. A falfestményei rémálmokhoz hasonlítanak, ez azért furcsa, mert ő maga nagyon józan életű ember. Ezt annyira komolyan veszi, hogy amikor egy olyan San Paoló-i filmfesztiválra hívták meg, amelyet egy nagyon neves vodkagyártó cég szponzorált, felbontotta a szerződést, mert nem akart részt venni olyan rendezvényen, amelyet egy italgyár támogat. Különben teljesen ingyen dolgozik, alkotásai letölthetők a világhálóról – mint mondja, ő az utca emberének alkot, nem nyerészkedési vágyból.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.