Hat évtizede a pályán. Szekernyés János (jobbra) munkásságát Szabó Zsolt (középen) méltatta a díjátadáson
Fotó: Szucher Ervin
Gyergyószárhegyen adta át idei szakmai kitüntetéseit szombaton este a fennállásának 30+1 évét ünneplő Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Életműdíjban részesült a hazai és anyaországi sajtó két ismert személyisége, Csáky Zoltán és Szekernyés János.
2021. szeptember 19., 12:072021. szeptember 19., 12:07
2021. szeptember 19., 12:562021. szeptember 19., 12:56
Ebben az évben két újságírónak ítélte oda életműdíját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE): a Marosvásárhelyen született, de élete és pályája nagy részét a két fővárosban, Bukarestben és Budapesten töltő 76 éves Csáky Zoltán, valamint a 81. esztendejébe lépett, Kajántón született, majd Temesváron letelepedett Szekernyés János. Csáky Zoltán 1969-ben az írott sajtóban kezdte, de alig két év gyakornokság után a bukaresti televízió magyar adásához került. Erőssége az 1970-es években ritkaságszámba menő oknyomozó anyagok készítése volt.
A tabunak számító téma nagy port kavart annak idején – lent is, fent is, felkapták miatta a fejüket székelyek és hivatalosságok egyaránt. „Az író, újságíró, televíziós műsorszerkesztő Csáky Zoltán értéktudatos személyisége a romániai magyar, és a magyarországi médiának. A kisebbségi, majd nemzeti sorskérdések iránti elkötelezettsége végigkövethető írásaiban, emlékezetes tévéműsorokban, dokumentum és riportfilmjeiben. Riporterként kereste az izgalmas témákat, valamit, ami a „levegőben” volt, vagy ami elkerülte a mások figyelmét” – emelte ki méltatásában a pályatárs és egykori bukaresti kolléga, Simonffy Katalin.
A középnemzedék a Duna Televízióból ismeri a marosvásárhelyi származású tévés szakembert. Sokan nem tudják, hogy a Román Televízió magyar adásának az 1985 elején, egyik napról a másikra történt felszámolását követően Csáky még egy ideig a Bukaresti Rádiót tudósíthatta, majd 1987-ben a rendszer Nyárádszentmártonba űzte, ahol a termelőszövetkezetnél kapott állást. Kitelepedése után is egy ideig egy vidéki kisvárosban alkalmi munkából volt kénytelen eltartania magát és családját, majd a Duna tévé beindulása után került ismét a figyelem középpontjába, amikor a Heti Hírmondó főszerkesztője és műsorvezetője lett. A kétezres évek elején Hagymakupolás honfoglalás címmel forgatott nagy visszhangot kiváltó dokumentumfilmet az ortodoxia székelyföldi terjeszkedéséről, könyvet is írt a témában.
Éppen a stúdióba készült a kívánságműsort felvenni, amikor a műszakis kollégáitól tudta meg, hogy a Duna többé nem tart igényt a szolgáltatásaira. „Mint az amerikai filmekben, felmentem az irodámba, összecsomagoltam a dolgaimat és kiléptem a Kunigunda utcai épületből” – mesélte.
A sajtószervezet másik életműdíjasa, Szekernyés János – koránál fogva – ennél is gazdagabb pályafutást tud maga mögött. Amint a Temesvárról érkezett alkotó elmondta, első újságcikkét bő hatvan évvel ezelőtt közölte. „Ha jól belegondolunk, szerencséje van Temesvárnak, a Bánságnak, szűkebb pátriánknak s a magyar glóbusznak, hogy a sors megajándékozta Szekernyés Jánossal. Idestova hat évtizede kutatja kitartó buzgalommal, elszánt konoksággal és hangyaszorgalommal a Kalotaszeg peremvidékéről, Kajántóról a kolozsvári egyetem magyartanári szakának elvégzése után a történelmi Temesközbe kerülve azokat az irodalmi, művelődéstörténeti, történelmi és művészeti értékeket, amelyeket a századok folyamán az itt élő emberek létrehoztak, gyarapítottak, ránk hagyományoztak” – hangzott el Szabó Zsolt laudációjában. A nyolcvanan éveiben járó író, újságíró nyugdíjba vonulása óta is rendületlenül dolgozik, kutat, ír, alkot, több ezer oldalnyi kézirata várja, hogy rámosolyogjon a szerencse, és nyomdafestéket láthasson. Szekernyés most is úgy érzi, még rengeteg munka vár rá.
Díjak és különdíjak
A MÚRE hét további díjat is kiosztott. A pályakezdő újságíróknak létesített Balló Áron-díjat az idén Csiki Zsuzsanna kapta, a televíziónál dolgozóknak szánt Csép Sándor-díjat Hermann Endre, a rádiós nívódíjat Mihály István. Az írott sajtóban kifejtett tevékenységéért Szilágyi Aladár-díjban részesült Mózes Edith, médiamenedzseri díjban Deák László. A műszaki munkatársaknak létesített elismerést, a Benkő János Zoltán-díjat Darabont Éva kapta, a magyar-román kapcsolatok erősítésében szerepet vállaló román nemzetiségű pályatársnak szánt Pro Amicitia-díjat Vlad Mihai Amariei vehette át. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ különdíját Sarány István, a pályakezdő rádiósoknak létesített Tomcsányi-díjat Szász Edit kapta.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!