Madarász Viktor alkotásán (középen) Petőfi Sándor aléltan, égre emelt tekintettel, mellén vérző sebbel csatamezőn pihen, mellette törött kard, jobbját a föld felett tartja, s a porban ott a vérével írott szó: HAZÁM
Fotó: Bede Laura
Eredeti, eddig kiállítatlan műtárgyanyag látható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című tárlatában, amely a korábbi kiállításokkal ellentétben új koncepcióval az életrajz helyett Petőfi Sándor szövegeire épít. Nemrég tett látogatásunk nyomán rövid betekintést nyújtunk a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére összeállított állandó tárlatba.
2024. szeptember 04., 18:302024. szeptember 04., 18:30
A Budapest központjában álló, klasszicista Károlyi-palota felújítását követően a tavalyi év elején, a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új állandó kiállítása.
akik már az első terembe belépve megtekinthetik többek között Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környéke, 1849. július 31) kiskunfélegyházi kocsonyástálját, tintatartóját, valamint felesége, Szendrey Júlia jegygyűrűjét.
A tálat Petőfi Sándor gyermekkorában szomszédjánál, a Varga családnál használta Kiskunfélegyházán
Fotó: Bede Laura
A költő tintatartója
Fotó: Bede Laura
A jegygyűrűt a 19. század utolsó harmadában kibontakozó Petőfi-kultusz idején helyezték el egy külön erre a célra készített, monstrancia formájú ereklyetartóban, melynek egész felületét indás, virágmintás, gazdag díszítés borítja
Fotó: Bede Laura
Szintén az első teremben látható több, a költőt ábrázoló festményt, köztük a magyar heroizáló romantikus történelmi festészet egyik jellegzetes darabját, Madarász Viktor Hazám című alkotását.
Bár műtárgyvédelmi okokból sok helyen nemesmásolatokat láthatnak az érdeklődők, az egyre korszerűbb kiállítási körülményeknek köszönhetően
Így a kiállítás következő tereiben is olyan darabok láthatók mint Petőfi pénztárcája, amelyet felesége hímzett, és adott neki 1848-ban, de megtekinthető Szendrey Júlia aranyórája, menyasszonyi csokrának egy darabja, vagy akár a hagyatékából származó pipatórium.
Szendrey Júlia aranyórája
Fotó: Bede Laura
A kecskebőrből készült pénztárcán az alábbi felirat olvasható: Talpra Magyar versért. Pest 1848 Petőfi Sándornak
Fotó: Bede Laura
A mennyasszonyi csokor egy darabja
Fotó: Bede Laura
Pipatórium Szendrey Júlia hagyatékából
Fotó: Bede Laura
A kiállítás többek között a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, az egri Dobó István Vármúzeum és más intézmények raktáraiban rejtőzködő műkincsek anyagából válogat.
A bemutatást interaktív multimédiás eszközök, videóanyagok, adatvizualizációk, magyar-angol nyelvű hangos vezetők teszik egyedivé és izgalmassá. Bár a tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, az összeállítók szerint
„A kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be a kiállítás” – olvasható a leírásban. A kéziratok között például szerepel Petőfi Szendrey Júliának 1846-ban Nagykárolyban írt verse, összes költeményét magába foglaló kiadványok, általa szerkesztett nyomtatványok.
Fotó: Bede Laura
A kiállítás a korszak művészeit izgató témákra épül – az emberi kapcsolatok szövevényessége, katasztrófák, bűntények iránti kíváncsiság –, és kitér a reformkor nagy társadalmi-közéleti eszméire is: „Hogyan értette és gyakorolta a kor embere a hazáért, a közösségért való áldozatvállalást? Milyen megélhetési lehetőséget jelentett ez a művészek számára, mit is jelentett a siker? És végül választ keresünk arra a kérdésre, politikus és forradalmár volt-e Petőfi, milyen szerepet szánt magának az elnyomottakért való küzdelemben?” – teszik fel a kérdést a 2031 végéig látogatható tárlat létrehozói, melyre a választ a Károlyi utca 16. szám alatt található múzeumban lelhetik meg az érdeklődők.
Fotó: Bede Laura
A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmával megemlékezést tartanak vasárnap Fehéregyházán, az ünnepség keretében sor kerül egy új Petőfi Sándor-emlékhely alapkőletételére.
A 2020-ra felújított és modern múzeumként berendezett koltói Teleki-kastély messze földről vonzza a turistákat. A birtokot bemutató riportunkban muzeológus vezetésével járjuk körül a különböző korok lenyomatát őrző kastélyt és a kastélykertet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!