2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvár Társaság szervezésében tartott kétnapos rendezvény tapasztalatait összegezve Csávossy megállapította, a szakmabeliek méltóképpen emlékeztek meg írótársukról.
A szakmai fórummal kiegészülő megemlékezés gondolatát elsőként az öt éve elhunyt író özvegye, Bálintné Kovács Júlia vetette fel egy Kárpát-medencei kulturális fórumon. Az özvegy szerint a hagyatékot gondozó családnak mindent meg kell tennie azért, hogy a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író nevét és munkásságát a mai generáció is megismerje. Hozzátette, bár az előző években is megemlékeztek az íróról, az idei rendezvény érdeme, hogy nemcsak a művek, hanem a mindennapok, anekdoták tükrében idézte fel Bálint Tibor szellemiségét.
A Kolozsvár Társaság székhelyén megrendezett konferencián Orbán János Dénes E-MIL-elnök kifejtette, Bálint Tibor neve szimbólumnak számít Erdélyben: gyermekeket és felnőtteket egyszerre volt képes oktatva gyönyörködtetni. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy amikor Bálint Tibort post mortem Pro Cultura Hungarica Díjra javasolták, a kísérlet meghiúsult. Orbán János Dénes beszédét követően Török Katalin színművésznő tolmácsolta Bálint Tibor Egyszer én is harangoztam című művét. A szülőföldről szóló vallomással közelebb hozta a közönséghez – Egyed Emese költőnő szavait idézve – azt „a joviális alakot, aki fényt és reményt harangozott az itthon maradottak lelkébe”. A rendezvényen az író nagy sikerű regénye, a Zokogó majom került a középpontba: az érdeklődők felvételről tekinthették meg a Sánta angyalok című dramatizált változatot, a kolozsvári színház 1972-es előadását.
A konferenciát emlékkönyv is megörökíti majd, kiadását nyárra tervezi a kolozsvári Polis kiadó. Demény Péter szerkesztő elmondta, a kötetben Bálint-írások, műhelyvallomások, interjúk, kritikák is helyet kapnak.
Fleischer Hilda
Bálint Tibor (1932–2002)
Megkerülhetetlennek ismeri el az irodalomtörténet Bálint Tibor életművét, írásművészete egyszerre jelentett meghatározó élményt szakmának és közönségnek.
Az 1932-ben született szerző újságíróként kezdte pályáját a kolozsvári Igazság szerkesztőségében, később a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás című lap belső munkatársa lett, 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Az ötvenes évek közepétől megjelenő novelláit, karcolatait Csendes utca című debütkötete gyűjti egybe. Fergeteges fogadtatású, elismerést hozó regénye, a Zokogó majom 1969-ben jelent meg, az ezt követő Zarándoklás a panaszfalhoz (1978), majd a késői Bábel toronyháza (1998) az életmű távlatából tekintve olyan hipotetikus trilógiává bővül, melyben a regények mindegyike mérföldkőnek tekinthető a 20. század magyar irodalmában. A perifériát mint az emberi (nem utolsósorban kisebbségi) valóságot megjelenítő, élete során többször maga is határsávba szoruló író a kényszerű dogmatika közepette is megmaradt hiteles szavú alkotónak. Novelláiban nagy megjelenítőerővel rendel egyedi, sajátos humorú nyelvet jellegzetes hőseihez, a város és a provincia lehetetlen sorsú, sokszor mártíromságot szenvedő kisembereihez (Császár és kalaposinas, Nekem már fáj az utazás, Látomás mise után, A háromszáz esztendős pacsirta). Bálint Tibor közel ötvenéves szakmai pályafutását szépirodalmi alkotásai mellett Eugen Barbu-, Ion Minulescu-, I. L. Caragiale-fordításai is fémjelzik. Az ifjúsági és gyermekirodalom is kedvelt szerzőjeként tartja számon, Robot Robi kalandjai, Én voltam a császár, Végtelen világbajnokság sokak népszerű olvasmánya volt.
A Pezsgő-, Déry-, Krúdy-, József Attila és Márai Sándor-díjas szerző hetvenéves korában hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Látogatottsági adatok