Az Országos Széchényi Könyvtár épülete
Fotó: Wikipédia/V. Mariann
Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének 1906-os díszkiadása került az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményébe.
2018. június 11., 14:472018. június 11., 14:47
2018. június 11., 14:512018. június 11., 14:51
A Mikes-levelek unikális, bőrkötetes díszkiadása az Egyesült Államokban élő Simon Kázmér felajánlásának köszönhetően érkezhetett vissza Magyarországra – mondta Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főigazgatója a kötet hivatalos átadóján hétfőn Budapesten.
Hozzátette: Magyarország alaptörvénye állami feladattá teszi a magyar kulturális értékek megóvását, országhatároktól függetlenül.
A díszkiadást Elbe István, az OSZK információszolgáltatási igazgatója mutatta be. Felidézte, hogy a gazdagon illusztrált kötet II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmára készült. Mikes Kelemen (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, Törökország, 1761. október 2.) földi maradványai nem voltak a hazahozott hamvak között, ugyanis a temetkezési helyéül szolgáló rodostói görög temetőt a 19. század közepén felszámolták.
A Mikes-mű a Lions Clubok Magyarországi Szövetsége segítségével került vissza Magyarországra. Koleszár Péter, a szervezet vezetője elmondta, hogy
Az eseményen hivatalosan visszaadtak a magyarországi ferences rendnek egy 15. századi ősnyomtatványt, amely 1950-ig a budai ferencesek birtokában volt, majd az államosítások után az OSZK gyűjteményébe került.
Schőberl Márton kiemelte: az OSZK által restaurált kötetben Tertullianus keresztényekről szóló védőbeszéde és Euszébiosz zsidó bölcseletet támogató írása olvasható. Dobszay Benedek ferences tartományfőnök az átadáskor emlékeztetett arra, hogy az 1950-es években a rend kolostorainak többségét bezárták, a csaknem 600 szerzetesből alig 72 maradhatott a rend kötelékében. Több ezer, a ferencesektől államosított kötet és sok levéltári anyag található még mindig állami intézmények gyűjteményeiben.
A kötetet a Margit körúti ferences rendház könyvtárában helyezik el – fűzte hozzá az MTI kérdésére.
Tüske László, az OSZK főigazgatója az eseményen köszöntőjében hangsúlyozta: a kettős könyvátadó az állam, a civil szervezetek és az egyház sikeres együttműködésének gyümölcse.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!