A nagyváradi Szigligeti Színház működését is érintenék a Bihar megyei önkormányzat által tervezett átszervezések
Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
Költséghatékonyságra hivatkozva átalakítaná a nagyváradi kulturális intézmények működését fenntartóként a Bihar megyei önkormányzat: többek között összevonná a magyar és román társulatot, valamint a filharmóniát. Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója úgy véli, alapos kutatások, tanulmányok híján az intézmények nívójához, múltjához és missziójához méltatlan kísérlet lenne egy ilyen „kultúrmix” létrehozása.
2021. május 11., 15:572021. május 11., 15:57
2021. május 11., 19:372021. május 11., 19:37
Nagy mértékben átalakítaná a Bihar megyei önkormányzat a nagyváradi kulturális szférát:
– derült ki a román sajtóban megjelent információkból. Az átalakításokról Ilie Bolojan tanácselnök tárgyalt a Iosif Vulcan Társulat tagjaival a múlt héten, a találkozóról a helyi médiában jelentek meg beszámolók. A megyei önkormányzat elképzelése szerint közös adminisztrációs és kisegítő személyzete lenne az összevont kulturális intézményeknek, ugyanakkor azt is tervezik, hogy a művészek szerződését módosítják: az alkalmazások csupán egy esztendőre szólnának, meghatározott időtartamú szerződéseket kötnének a művészekkel.
A megyei tanács vezetősége már korábban nekilátott a nagyváradi kulturális élet átalakításának költséghatékonyságra hivatkozva: decemberben számos alkalmazottat elbocsátott a fennhatósága alá tartozó kulturális intézményektől.
Online felületen és nyomtatott változatban is megjelenik az Újvárad című lap, amelyet a Várad folyóirat intézményi önállóságának megszüntetését követően indítanak a szerkesztők. Az irodalmi-művészeti folyóiratot jövő hétfőn mutatják be a nagyváradi Szigligeti Stúdióban.
A megyei önkormányzat által tervezett átalakítások kapcsán megkerestük Czvikker Katalint, a Szigligeti Színház főigazgatóját, arról érdeklődve, melyek lennének az átszervezés legfontosabb hozadékai a magyar társulat működésére, a váradi színházi életre nézve. „A Szigligeti Társulat és a Iosif Vulcan Társulat 55 évig dolgoztak vegyes szerkezetekben.
amennyiben az olyan számszerű eredményeket tekintjük, mint a nézőszám vagy a saját bevétel” – mondta Czvikker Katalin. Hozzátette, egy ilyen horderejű döntést alapos kutatások, tanulmányok kell megelőzzék, ezek híján egy, az intézmények nívójához, múltjához és missziójához méltatlan kísérlet lenne egy ilyen „kultúrmix” létrehozása. „Ráadásul minden strukturális változás azt jelenti, hogy a nulláról kell kezdeni mindent, beleértve a közönségépítést is” – mondta az intézményvezető.
Annak kapcsán is kérdeztük az igazgatót, hogy a megyei tanács tervei szerint felfüggesztenék a művészek meghatározatlan időre szóló munkaszerződését, a személyzet számát csökkentenék. „A munkaszerződések helyzetének megváltoztatása a Szigligeti Színház munkatársait kevésbé érinti, de aggályos, hogy arra kényszerítenék a munkavállalókat, hogy mondjanak le határozatlan idejű szerződéseikről. A Iosif Vulcan Társulat tagjaival tartott megbeszélésen – Șerban Borda ideiglenesen kinevezett menedzser elmondása szerint – a megyei tanács elnöke nyilvánvalóvá tette, hogy az összevonást követően még 20 százalékkal csökkentené a művészek létszámát, mert szerinte csak a legjobbak maradhatnak” – mondta Czvikker Katalin.
A liberális (PNL) tanácselnök arról is nyilatkozott, hogy tervei szerint a váradi színtársulatoknak nyári „évadban” is kellene működniük, szabad téren, a várban kellene bemutatniuk előadásokat a közönségnek, a városba látogató turistáknak. „Aki figyelemmel kísérte a Szigligeti Színház tevékenységét, az tudja, hogy minden évben vannak nyári előadásaink. A Szigligeti nyári esték vagy a Nagyváradi Magyar Diákszövetséggel partnerségben szervezett Nyári Színházi Fesztivál keretében vendégelőadásokkal, illetve több alkalommal is szabadtéri bemutatókkal vártuk nézőinket. Az alapító okiratba foglalt feladatunk elsősorban a Bihar megyei és környéki lakosok, tehát a saját közösségünk szolgálata, erre törekedtünk az elmúlt években is” – mondta Czvikker Katalin.
A nagyváradi román színház színészei egyébként kedden nyílt levélben tiltakoztak az Ilie Bolojan által vezetett megyei önkormányzat tervei ellen. Szerintük a projektszínház ötlete nem fog működni Nagyváradon, mert a színészek nagy része más, állandó társulattal rendelkező teátrumokhoz fog igazolni, és ezzel gyakorlatilag egy „jól kiforrott, érett művészcsapatot tesznek tönkre”, ami sem a színháznak, sem a városnak nem válik javára. A román sajtó szerint május végén tervezi elfogadni a megyei önkormányzat az erről szóló határozattervezetet.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!