Megnőtt az érdeklődés a cenzúrázott filmek iránt – rasszistának kikiáltott klasszikusok tűnnek el a műsorkínálatból

Az Elfújta a szél Mammy-je. Hattie McDaniel (jobbra) megkapta a legjobb női mellékszereplő Oscarját •  Fotó: Facebook/Gone with the Wind

Az Elfújta a szél Mammy-je. Hattie McDaniel (jobbra) megkapta a legjobb női mellékszereplő Oscarját

Fotó: Facebook/Gone with the Wind

A rendszerszintű rasszizmus elleni amerikai tiltakozáshullámnak megvannak az első kulturális áldozatai: filmklasszikust, szatírasorozatokat vizsgálnak felül és cenzúráznak azért, mert „előítéleteket és rasszista nézeteket” tartalmaznak. Ilyen az Elfújta a szél című, 1939-es film is, ami iránt megnőtt az érdeklődés a cenzúrát követően.

Kiss Judit

2020. június 15., 20:392020. június 15., 20:39

2020. június 15., 20:562020. június 15., 20:56

A rendőri erőszak áldozatává vált George Floyd halála után fellángolt Black Lives Matter (a fekete életek számítanak) elnevezésű mozgalom nyomán sok műsorszolgáltató és tévés személyiség értékelte újra, mi az elfogadható a mai társadalomban. Miután egyes kritikusai rasszistának tartják az Elfújta a szél (Gone with the Wind) című, kilenc Oscar-díjjal kitüntetett, 1939-ben készült filmklasszikust, és a múlt héten lekerült az HBO online felületéről, úgy tűnik, megnőtt iránta az érdeklődés.

A HBO az Egyesült Államokban zajló, a rendszerszintű rasszizmus elleni tiltakozáshullám közepette törölte kínálatából a filmet, amelynek ábrázolásmódja a filmszolgáltató szerint a 20. század elejének előítéleteit és rasszista nézeteit idézi.

Ezt követően hirtelen annyira megugrott az érdeklődés a film iránt, hogy premierje után 81 évvel az első helyre ugrott az Amazon lejátszási listáján, az Apple saját tartalmi platformján, az iTunes-on pedig a második helyig kúszott fel.

„Megmagyarázzák”
a cenzúrázott filmeket

A tiltakozáshullám első kulturális áldozatai közé tartozik a Margaret Mitchell világszerte népszerű könyve alapján készült, szintén nagy népszerűségnek örvendő mozin kívül több film is, amelyeket szintén eltávolítottak forgalmazói a nagyközönség számára elérhető kínálatból, azzal az indokkal, hogy rasszista utalásokat tartalmaznak. Ilyen többek közt az Angolkák (Little Britain) című szatírasorozat vagy a Waczak szálló (Fawlty Towers) című brit sorozat egy epizódja.

Az HBO Max szóvivője szerint „az Elfújta a szél a maga korának terméke, és olyan etnikai és rasszista előítéleteket ábrázol, amelyek sajnos hétköznapiak voltak az amerikai társadalomban. Ezek a rasszista ábrázolások helytelenek voltak akkor, és azok ma is, ezért úgy éreztük, hogy ezt a filmet magyarázat nélkül megtartani felelőtlenség volna.”

Az online forgalmazó azt ígérte, később újra elérhető lesz majd a film, de akkor majd a történelmi kontextus elemzését is mellékelik hozzá.

Victor Fleming 1939-ben bemutatott klasszikusát számos amerikai egyetemi tanár tartja a déli revizionizmus ambíciós és hatékony eszközének. A film ugyanis a rabszolgatartó déli államok romantikus képét nyújtja, amelyben a fekete szolgálók elégedettek a sorsukkal, és hétköznapi alkalmazottakként vannak ábrázolva. Az Elfújta a szél kilenc Oscar-díjat nyert az 1940-es gálán, elvitte a legjobb filmnek járó díjat, de a rendezői, forgatókönyvírói, vágói, látványtervezői díjakat is. Vivien Leigh lett az év legjobb, főszerepet alakító színésznője, a legjobb női mellékszereplő díja pedig éppen a Mammy nevű rabszolganőt és szókimondó dadust alakító Hattie McDanielé lett. A film a maga 3,44 milliárd dollárjával máig minden idők egyik legnagyobb bevételű alkotása.

Éppenséggel a rasszista
viselkedést figurázták ki

Amikor az Angolkák (Little Britain) című tévésorozatot is visszavonták a Netflixről, a NOW Tv-ről és az iPlayerről, a szatírasorozat gyártója,

a BBC azzal magyarázta a lépést, hogy a sorozat 2003-as első vetítése óta „változtak az idők”.

A sikeres rádiósorozat nyomán született tévésorozat 2003. február 9-étől 2007. január 1-jéig ment az Egyesült Királyságban, sikerét jelzi, hogy később amerikai verzió is készült belőle (ez már kevésbé volt sikeres).

A Little Britaint azért távolíttatta el a BBC több felületről, mert úgy vélték, 2020-ban nincs helye viccelődni a kisebbségeken, bemázolt képpel fekete karakteret játszani, és így tovább. Az alkotók, David Walliams és Matt Lucas 2017-ben már elnézést kértek, és jelezték, hogy ma már eszük ágában nem lenne ilyen műsort forgatni.

A Waczak szálló (Fawlty Towers) című, 1975-ös brit komédiasorozatot is azzal vádolják, hogy „rasszista sértések” hangzanak el benne. John Cleese, a sorozat egyik alkotója és szereplője élesen bírálta a lépést. A Waczak szálló A németek című 1975-ös epizódjában a tulajdonos, Basil Fawlty azt az utasítást adja, hogy „ne emlegessék a háborút” a német vendégek előtt, az őrnagy pedig a nyugat-indiai krikettcsapatról beszél sértő szavakkal – idézte fel a BBC News.

Cleese az epizód eltávolítását „hülyeségnek” nevezte.

A színész The Age című napilapban azzal érvelt, hogy ebben a részben éppenséggel a rasszista viselkedést figurázták ki.

Idézet
Az egyik dolog, amit az utóbbi 180 évben megtanultam, hogy az emberek humorérzéke nagyon sokféle. Vannak, akik megértik, hogy ha ostobaságokat adunk valaki szájába, akit ki akarunk figurázni, akkor nem a nézeteiket közvetítjük, hanem kigúnyoljuk”

– magyarázta.

A BBC-hez tartozó streamingszolgáltató szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a „rasszista sértéseket” tartalmazó epizódot levették a műsorról, amíg felülvizsgálják. Mint mondta, a régebbi tartalmakat rendszeresen felülvizsgálják, hogy megfelelnek-e közönség elvárásainak, és különös figyelmet szentelnek annak, hogy milyen következményei lehetnek az elavult nyelvhasználatnak.

Egyes esetekben figyelmeztetést tűznek a műsor mellé, más esetekben megvágják az anyagot. A Netflixről már szintén eltűnt a Repülj velem! (Fly Away Home), a Kretének klubja (The League of Gentlemen) és a Zooniverzum – Állati kert (The Mighty Boosh) című film is. A filmvilágban rengeteg szálon elindult a mea culpázás: Leigh Francis, aki egy Bo’ Selecta című szkeccsműsorban Mel B-t és Michael Jacksont is alakította valamikor 2002 körül, kijelentette, hogy szégyelli, hogy ilyenbe belement annak idején, de akkoriban az, hogy egy fehér ember feketére bemázolt arccal egy fekete nőt parodizál, még teljesen természetes volt.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron