Nyolcvankilenc éves korában meghalt Harper Lee, a modern amerikai irodalom egyik legfontosabb műveként számon tartott Ne bántsátok a feketerigót! című Pulitzer-díjas regény szerzője.
2016. február 21., 14:552016. február 21., 14:55
Nelle Harper Lee, aki a polgárháborús déli konföderációs seregek vezetőjének, Robert E. Lee tábornoknak a leszármazottja volt, Monroeville városkában született, négygyermekes, módos családban.
A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, és azonnal óriási sikert aratott. A regény Atticus Finchről, a kisvárosi ügyvédről szól, aki egy fehér nő megerőszakolásával hamisan megvádolt fekete férfi védelmét vállalja el – az 1930-as évek rasszizmustól áthatott Alabamájában. Atticus Finch alakját az írónő az édesapjáról mintázta. A következő esztendőben a regényt Pulitzer-díjjal tüntették ki, azóta világszerte több mint 40 millió példányban kelt el. 1962-ben azonos címmel film készült belőle, a főszerepet Gregory Peck játszotta, aki alakításáért Oscar-díjat kapott.
A visszavonultan élő írónőnek csak 2015 júliusban jelent meg új könyve, amelyet valójában még a Ne bántsátok a feketerigót! előtt írt. A Menj, állíts őrt! – amelyben a Ne bántsátok a feketerigót! hőseinek története folytatódik húsz évvel később – a legkelendőbb kötet volt tavaly az Egyesült Államokban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!