A Csíksomlyói passió című előadás a debreceni Kossuth téren
Fotó: MTI/Vajda János
Már csaknem 50 ezren látták a Nemzeti Színház monumentális előadását, a Csíksomlyói passiót, amelyet péntek este Debrecen főterén mutattak be nagy sikerrel – közölték a szervezők az MTI-vel.
2021. augusztus 14., 09:312021. augusztus 14., 09:31
Mint írják, a kőszínházi előadások mellett három szabadtéri helyszínen, Debrecen mellett Csíksomlyón és Esztergomban is bemutatták már a darabot.
Sok néző szemébe csalt könnyeket szombaton este a Csíksomlyói Nyeregben látott, a Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a székelyföldi táncosok bevonásával előadott monumentális produkció.
A Debreceni Református Nagytemplom előtt felállított három színpadon a Nemzeti Színház színművészei, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a helyi néptáncegyüttesek – a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, és a Főnix Néptánc Együttes – táncosai Berecz András mesemondóval együtt léptek fel.
A Csíksomlyói passió Jézus szenvedéstörténetének és a megváltás reményének megelevenítése, valamint a kereszt alatti nemzeti összetartozásunk közösségi megélése – fogalmaznak a közleményben. Ebben Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját, a Csíksomlyói passió rendezőjét idézik, aki elmondta:
Mindezt a magyarság egyik legfontosabb szakrális helyén, a debreceni nagytemplom előtti téren.
Mint kiemelte, egyfajta misszió, hogy helybe viszik a színházat. „A minőségi kultúrából nem szabad engedni, a Nemzeti Színháznak feladata, hogy minél több emberhez vigye el a csodálatos magyar kulturális és művészeti kincseket” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.
Fotó: MTI/Vajda János
A közlemény szerint Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, a darab társrendezője és koreográfusa szintén missziós feladatként tekint a helyi amatőr népi táncegyüttesek bevonására. Kiemelte: a közös alkotás öröme, a tudás átadása, a fiatalok bevonása számukra is pozitív érzés minden helyszínen. „Nekik is, nekünk is felemelő élmény, látom rajtuk, és mivel kevés idő van a próbákra, nagyon tisztelem azt a fegyelmezettséget és igyekezetet, amivel felveszik a ritmust és megtanulják a koreográfiát” – idézik a művészt.
Az előadás három alapra, a csíksomlyói iskoladrámákra, Szőcs Géza passiószövegére és a Berecz András által gyűjtött népénekekre, mesékre épül. A produkció legközelebb a Nemzeti Színházban látható szeptember 10-én és október 30-án.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!