A Magasságok és mélységek című, Erőss Zsolt hegymászóról és feleségéről készült játékfilmet is vetítik a Cenk alatti városban
Fotó: Magasságok és mélységek
Friss magyar filmeket tekinthet meg a brassói közönség március 24. és 26. között – közölte a szervező Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest.
2023. március 16., 13:312023. március 16., 13:31
2023. március 16., 13:552023. március 16., 13:55
A Cenk alatti város magyar filmnapjait az Astra moziban tartják, mind a három napon 19 órától.
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen immár második alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat. A Brassói Magyar Filmnapok programjában szerepel az Erőss Zsolt hegymászóról és feleségéről szóló játékfilm, egy 70 éve letűnt téli olimpiai álom nyomában járó dokumentumfilm, egy életrajzi film a Brassóban született és világhírű fotográfusról, egy történelmi kémdráma és persze a kicsiknek is ajánlanak filmes élményt.
Szerepel a programban a Magasságok és mélységek című, Csoma Sándor rendezte játékfilm, amely Erőss Zsoltnak állít emléket. 2013 májusának végén egy ország figyeli aggódva a híreket, amikor a Mount Everest első magyar meghódítója, Erőss Zsolt (Trill Zsolt) a társával együtt eltűnik a Himalájában. Bár mindenki más még reménykedik, felesége, Sterczer Hilda (az erdélyi Pál Emőke) élő adásában jelenti be, hogy felesleges az újabb mentőexpedíciók szervezése. A következő hetekben a média szisztematikusan próbálja megtörni a nő keménységét. Első egész estés filmjében Csoma Sándor, számos nemzetközi hírű kisfilm rendezője, a megtörtént eseményeket Erőss Zsolt felesége szemszögéből ábrázolja. A gyerekek A kuflik és az Akármi című rajzfilmet tekinthetik meg. Az alkotás Dániel András népszerű gyerekkönyv-sorozata alapján készült. A Párizs szeme - Brassaï című 2022-es dokumentumfilmet is láthatják a nézők.
Brassaï, akkor még Halász Gyula már gyerekként érdeklődött a művészetek iránt. Nyughatatlan ember volt, akit később részben éppen izgágasága vitt a huszadik század eleji művészvilág központjába, Párizsba, ahol le is telepedett. A filmben az eseményeket a rendező által elmondott narrációból ismerjük meg, közben pedig végig a Brassaïról készült portréfotókat és Brassaï életének a színtereit láthatja a közönség. Vetítik A játszma című, 2022-es thrillert is Fazakas Péter rendezésében. A tíz évvel ezelőtt, a 6. Bukaresti Magyar Filmhéten bemutatott A vizsga főszereplői visszatérnek: hiába telt el annyi idő, ők továbbra is veszélyes és ravasz emberek maradtak.
Kulka János az egyik főszereplője A játszma című, 2022-es trhrillernek
Fotó: A játszma/ Facebook
„1963, Budapest. Az állambiztonság tisztje élete tökéletes: boldogan él feleségével amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém. Fordulat fordulatot követ, és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus emberéletbe kerülhet” – olvasható az alkotás ismertetőjében.
A Radnai-havasokban fekvő Borsafüred az 1940-es második bécsi döntés következtében Magyarországhoz került.
Az Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm is szerepel a Brassói Magyar Filmnapok kínálatában
Fotó: RMDSZ Nagybánya/ Facebook
Ekkor fogant meg a téli olimpia rendezésének gondolata, ám az 1947-es párizsi béke véget vetett a Magyar ötkarikás álmoknak. Killyéni András Olimpiai álom a Radnai-havasokban című, 2015-ben kiadott könyvében feldolgozta a történetet, amely aztán Szarka Nóra rendezésében az Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm alapjául szolgált.
Magyarul kíván kellemes március 15-ét a magyar nemzeti ünnep alkalmából írt, amúgy román nyelvű üzenetében Allen Coliban, Brassó polgármestere.
Érkeznek az első információk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér induló járatairól: a légi közlekedésre fókuszáló Boardingpass.ro portál exkluzív értesülései szerint már idén júniustól hat országba indít járatokat a légikikötőből Dan Air társaság,
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
szóljon hozzá!