A Budapest Noir című filmben a kiábrándult bűnügyi újságíró egy gyilkosság ügyében nyomoz a 30-as évek Budapestjén
Fotó: Imdb.com
A legrangosabb magyar filmeket tekinthetik meg az érdeklődők augusztus 20–23. között a Szatmárnémetiben rendezendő Partiumi Magyar Napok keretében.
2018. augusztus 07., 18:292018. augusztus 07., 18:29
2018. augusztus 07., 18:302018. augusztus 07., 18:30
A Partiumi Magyar Napok minden évben bővíti programkínálatát, idén sincs ez másként, hiszen a 17. kiadáson a legújabb és legrangosabb magyar filmeket láthatja a közönség.
– olvasható a szervezők szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Augusztus 20-án Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családban című filmdrámáját tekintheti meg a közönség.
A filmes családregény a mozikban is nagy sikert aratott. A történet szerint Berta (Ónodi Eszter) édesanyját ápolja, aki 94 évesen az alzheimerrel küzdve már csak a múltjában él. A járókerettel lassan közlekedő asszony pedig valaha igencsak mozgékony volt, életében huszonhétszer költözött. A család Trianon után először Debrecenbe települt át, ahol az anya édesapjának állása volt a postán. A kalaposnak kitanult fiatal lány aztán Budapestre költözött, ahol pár évnyi nyugodt és boldog időszak után elkezdődik a költözések sora, aminek köszönhetően szinte az egész országot bejárja a család, a 20. századi magyar történelmi események elől menekülve. Valami különös, velük született derű folytán azonban ez nem tragédiák sorozata, a család jókedve, humora mindvégig megmaradt, a Partiumtól kezdve, Budapesten át egészen az Isten háta mögötti településig.
Csakhogy ez az ügy más, mint a többi, mindenhol falakba ütközik. Gordont (Kolovratnik Krisztián) hajtja a kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, annál kitartóbban követi a nyomokat. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében az, hogy kiderüljön az igazság.
A film két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az ’50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.
A két főszereplő találkozik egy vágóhídi munkahelyen. Endre, a vágóhíd visszafogott természetű, bal kezére lebénult gazdasági igazgatója és Mária, a nagyon szigorú, autisztikus viselkedésű, új minőségellenőr, aki még tanulja az érzelmek elfogadását és az emberi érintést, bár motivált az emberi kapcsolatokra, de a kollégái számára különös stílusa miatt elszigetelődik. Mint később kiderül, Endrének és Máriának minden éjjel ugyanaz a közös álma van egy szép, hóval borított erdőben ismerkedő szarvaspárról. Erre azonban csak akkor jönnek rá, amikor egy munkahelyi lopás miatt elmesélik az álmaikat a lopási ügyet vizsgáló pszichológusnőnek. A mentálhigiénés vizsgálatot végző pszichológusnő azt gondolja, hogy csak gúnyt űznek belőle. Endrének és Máriának nem könnyű megtalálni egymásban, az álmukban szarvasként már megélt szerelmet.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!