Grigore Leșe az álhazafiságot is ostorozta a tévéműsorban
Fotó: Grigore Leșe/Facebook
Meglepő megállapításokat tett egy tévéműsorban Grigore Leșe, az egyik legnevesebb román népzenész, folklorista, aki azt állítja, hogy az egyik legismertebb román hazafias népdal magyar eredetű.
2023. december 02., 14:092023. december 02., 14:09
2023. december 02., 14:222023. december 02., 14:22
A 69 éves, a Máramaros megyei Sztojkafalván született művészt a Prima TV stúdiójában faggatták népzenéről, folklórról a december elsejei román nemzeti ünnep apropóján. Az Insider politic (Politikai bennfentes) című, szombaton sugárzott műsorban a műsorvezető kérdésére Grigore Leșe kijelentette, hogy a Noi suntem români (Mi románok vagyunk) című hazafias dal nem reprezentatív a román zene számára. „Ez egy induló. Olyan, mintha a bolgárok azt mondanák, »bolgárok vagyunk», a magyarok meg hogy »mi magyarok vagyunk»” – fejtette ki a népzenész a Prima TV-ben.
Leșe az Aşa-i românul (Ilyen a román) című énekről azt állítja, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik. „Én végeredményben zenész vagyok, iskolában is, akadémián is tanultam. Ha egy dallam felugrik a kvintre, akkor az magyar folklór. De ők (a román előadók – szerk. megj.) úgy éneklik az Aşa-i românul dalt, mintha román melódia lenne, holott magyar. Ők nem tudják, mert nincs tudásuk, ők opportunisták” – idézte a neves előadóművésznek a műsorban elhangzott megállapításait a News.ro portál.
Grigore Leşe ugyanott bírálta a – főleg a román nemzeti ünnepen megnyilvánuló – álhazafiságot. „Jön december elsején, és paraszti ruhába öltözik. Jó, felöltöztél. Amikor megkérdezem, kié az öltözet, a válasz a következő: »kölcsön kértem december elseje alkalmából, mert így mondták a polgármesteri hivatalban” – méltatlankodott a művész a Prima TV-ben.
Grigore Leșe a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia Előadó-művészeti Karán (fagott) végezte tanulmányait, a zenetudományok doktora, többek között a bukaresti Zeneművészeti Egyetemen, valamint a Bukaresti Egyetem Filológia Karán oktatott. Számos hangszeren játszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás